A szocialista képviselő arról beszélt, hogy a makrogazdasági mutatók értékelésében nincs különbség a kormánypártok és az ellenzék képviselői között.

Bárki készítette volna el a költségvetést, fedezetet kellett volna biztosítani a 127 milliárd forinttal nagyobb adósságszolgálattal összefüggő kiadásoknak, összesen 1111 milliárd forintnak. Be kellett volna terveznie több mint 800 milliárd forintot, hogy a költségvetés teljesíthesse garanciális és hozzájárulási kötelezettségét a társadalombiztosítási ellátásokhoz - tette hozzá a szocialista képviselő.

Keller László szerint az uniós költségvetéshez történő 200 milliárd forintos hozzájárulástól senki nem tekinthetne el.
Kovács Zoltán (Fidesz) szerint az áremelkedések okozta reálérték-vesztés kedvezőtlenül befolyásolja az önkormányzatok helyzetét. Kifejtette: a központi költségvetési kapcsolatokból idén 43,6 százalékot kaptak az önkormányzatok, ez azonban jövőre 40,1 százalékra csökken, tehát az infláció mellett több mint három százalékkal lesz kevesebb a támogatás.
A költségvetési egyensúly érdekében mégis irreális bevétel-növekedést, 13,8 százalékot írnak elő - bírálta az előterjesztést Kovács Zoltán. A fideszes képviselő elmondása szerint 2004-ben az önkormányzati hiány 16,5 milliárd forint volt, ami 2006-ra 156 milliárdra nőtt és jövőre is tovább növekszik. Az önkormányzatok vagyonfeléléssel tudnak védekezni, eladják meglévő ingatlanaikat vagy jelzáloggal terhelik meg - tette hozzá.
Velkey Gábor (SZDSZ) a környezetvédelemről beszélve hangsúlyozta: a környezettudatos szemlélet elterjesztése a cél. Bejelentette, hogy nemzeti éghajlatpolitikai stratégia kialakítására van szükség. Arra is kitért, hogy emelkednek a nemzetközi kötelezettségeiből adódó feladatok költségei, így az üvegházhatású gázok csökkentésével és szabályozásával, valamint a megújuló energiaforrások és az energiahatékonyság finanszírozásával kapcsolatos feladatok.
A Vásárhelyi-terv további fejlesztéseiről szólva a liberális képviselő megemlítette, hogy Magyarország területének közel egynegyede árterület, de az előírt műszaki feltételeknek csupán a védvonalak 65 százaléka felel meg.

Az ellenzéki képviselő emlékeztetett rá, éppen a szocialista frakció javaslatára született 2004-ben országgyűlési határozat arról, hogy a mindenkori költségvetés ebben köteles 30 százalékos kiegészítést biztosítani. Medgyasszay László szerint akárhová került az általa hiányolt 25 milliárd, törvénytelen a döntés, mert megsértési az országgyűlési határozatot.

Józsa István (MSZP) úgy vélte, a költségvetés lényeges lépés a versenyképesség javítására. Hozzátette, hogy ötpárti egyeztetés alatt van az Országgyűlés Költségvetési Hivatalának felállítása, amellyel a javaslatcsomag el tudná érni, hogy a központi kormányzat adóssága ne növekedjen gyorsabban az infláció üteménél. Mint elmondta, az évente változtatható költségvetési tételek egyenlegét több évre plafonnal lehetne ellátni.

Az MDF nevében Hock Zoltán éles kritikát fogalmazott meg, mert szerinte a 2008-as költségvetést fiskális szemlélet uralja, és folytatódik benne az utóbbi évek káros gyakorlata, hogy az önkormányzatoknak egyre több feladatot utalnak ki, de ehhez nem biztosítják a megfelelő forrásokat.

Az ellenzéki képviselő azt mondta, az önkormányzatok közel tíz éve vagyonuk felélésével tudják csak biztosítani működésüket, de a mostani költségvetésben a kormány újabb forrásokat von el tőlük, négy százalékkal csökkenti a működési célú támogatásokat, amely újabb vagyonfeléléshez vezet majd. Az MDF-es képviselő arra is felhívta a figyelmet, hogy az Állami Számvevőszék szerint sem megalapozottak a költségvetésben tervezett helyi bevételek.

Több ellenzéki politikus, így Latorcai János (KDNP) is a kis-és középvállalkozások (kkv) támogatását hiányolta a költségvetésből, és felhívta a figyelmet arra, hogy az unióban Magyarországon a legnagyobb a felszámolások aránya. Szerinte a kkv-k olyan rossz helyzetben vannak, hogy az uniós támogatásokat sem tudják majd felhasználni, mivel a 70 százalékos önrészt nem tudják kifizetni és az előírt 15 százalékos árbevétel-növekedést sem tudják teljesíteni.
Becsey Zsolt, a Fidesz európai parlamenti képviselője a költségvetés pozitívumaként említette, hogy végre sikerült eltalálni a tendenciákat, javul a külső egyensúly, és megindult a gazdaság fehéredése. Az ellenzéki politikus ugyanakkor azt is elmondta, hogy az államháztartási hiányt az önkormányzatok felé nyomják, és nem látszik a kitörési pont, amitől 2009-ben 4 százalékos lesz majd a gazdasági növekedés.

Surján László fideszes EP-képviselő a brüsszeli székhelyű gazdasági kutatóközpont, a Lisszaboni Tanács jelentésére hivatkozva arra hívta fel a figyelmet, hogy az alacsony születésszám és a fiatal képzett munkaerő elvándorlása komoly veszélyt jelent a közép-európai régióra nézve. Szerinte a felnőttképzésre, és a kutatás-fejlesztésre jóval több pénzt fordítania Magyarországnak.
Csákabonyi Balázs (MSZP) azt mondta, hogy a 2008-as költségvetés legdinamikusabb fejlődése a nyugdíjak területén valósul meg, a költségvetés ugyanis garanciát ad az eddigi vívmányok - az ingyenes utazás, a 13. havi nyugdíj és a nyugdíjkorrekciós program fenntartására.

Lamperth Mónika szociális és munkaügyi miniszter arról beszélt, hogy az ideihez képest 2008-ban több pénz jut majd esélyegyenlőségi faladatokra, például a Biztos Kezdet programra, amely a hátrányos helyzetű családokban nevelkedő gyerekek korai fejlesztését tűzte ki célul. A tárcavezető szerint 2008-ban szintén több forrás jut a megváltozott munkaképességűek foglakoztatásának támogatására és a közmunkaprogramra is.

Simon Gábor (MSZP) reálisnak nevezte a költségvetést, amely szerinte elsősorban a konvergenciaprogram teljesülését szolgálja.