Az alkotmány atyja Reformszerződésért

Giscard d'Estaing erről az Independent címú brit lap keddi számban megjelent cikkében írt. Véleménye alighanem munícióul fog szolgálni az új EU-s szerződés brit ellenzőinek, akik éppen azt kifogásolják, hogy a Reformszerződés csak a címében tér el az "Alkotmánytól".

Giscard szerint a Reformszerződést a jogászok úgy írták, hogy elemeire szedték az "Alkotmányt", és az egyes elemekkel módosították a meglévő EU-s alapszerződéseket. Csak közben kerülték az "alkotmány" és az "alkotmányos" szavakat, és elhagyták az olyan külsőségeket, mint az EU zászlaja és himnusza.

Az EU-nak valóban az volt a célja, hogy minél többet átmentsen az elvetett "Alkotmányból" az új szerződésbe. Az új dokumentumot egyrészt azért nevezték Reformszerződésnek, mert tényleg megreformálja az integráció működési mechanizmusát. A másik cél az elnevezéssel az volt, hogy az euroszkeptikus országok kormányai úgy tálalhassák ellenzékük és közvéleményük előtt az új dokumentumot, hogy az csak módosítja a meglévő érvényes szerződéseket, ezért a ratifikálásához elég a parlamenti szavazás, és nincs szükség kockázatos népszavazásra.

A Reformszerződést az október 18-19-i lisszaboni csúcson fogadták el az EU kormány-, illetve államfői. Az ünnepélyes aláírása december 13-án lesz. A tagországoknak 2008 során kell saját jogrendjüknek megfelelően ratifikálniuk, hogy 2009. január 1-én életbe lépjen.

Az "Alkotmánynak" nevezett szerződést 2003-ban fogadták el, azért, hogy az eredetileg 6 tagállamra létrehozott döntéshozatali rendszer működőképes maradjon 27, sőt még több tagország esetén is. Alkotmánynak azért nevezték - és azért kerültek bele olyan elemek is, amelyeket csak államok alaptörvényei szoktak tartalmazni, nem pedig nemzetközi egyezmények -, hogy az integráció eszméjét közelebb vigyék az emberekhez.

Az "Alkotmányt" 2005-ben a franciák és a hollandok népszavazáson elutasították. Magyarország elsők között ratifikálta parlamenti szavazással.

A Reformszerződés legfontosabb eleme az, hogy kevesebb kérdésben marad a tagállamoknak vétójoguk, vagyis több témában születnek majd a döntések többségi szavazással. Egy javaslat elfogadásához kettős többség kell: az a javaslat megy át, amelyet megszavaz a tagországok 55 százaléka, méghozzá 15 olyan tagállam, amelynek a lakossága az EU össznépességének legalább 65 százalékát teszi ki.