"Magyarországon igazán a gazdasági nyomulásnak vagyunk jobban kitéve" - fogalmazott, megjegyezve, hogy míg politikai ügyekben biztosra vehető, hogy a valamelyik oldalhoz közel álló orgánumok megírnak egy-egy sztorit, addig a gazdaságiakban ez nem így van.
Borókai Gábor úgy vélekedett: az újságírónak lehet célja az események befolyásolása, például az, hogy megállítsa a rossz irányba menő folyamatokat; megfontolandónak nevezte, hogy a vádalkuhoz hasonlóan fogadják el, az újságíró köthet "információs alkut".
"Kell-e ilyen részletességgel megfogalmazni ezeket az elveket?" - tette fel a kérdést a dokumentum kapcsán Kotroczó Róbert, az RTL Klub hírigazgatója, aki szerint az is meggondolandó, hogy mindenkire vagy csak a hírekkel foglalkozókra vonatkozzanak a szabályok. A maga részéről az utóbbi mellett tette le a garast.
Kérdésre válaszolva úgy nyilatkozott, az anyag nagy részét elfogadhatónak tartja, "bizonyos részeit szó szerint".
"Beszélnek másik törvényről, de másik törvény nincs" - indokolta Tímár János, a médiahatóság tagja, hogy miért nincs vége a több hozzászóló által is bírált Országos Rádió és Televízió Testületnek (ORTT).
Mint mondta, szükség van az önszabályozásra, de nagyon pontosan meg kell határozni, hogy mit és milyen módon szabályoz egy ilyen anyag.
Szente Péter, a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumi elnökségének tagja annak a véleményének adott hangot, hogy "az eltérő prioritások miatt" külön kereskedelmi és közszolgálati önszabályozási rendszerre van szükség.
