A dialógusra való törekvés abban is megmutatkozik, hogy a református egyház a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának 1943-as alapítói között van – emlékeztetett.
Ez a tanácskozó testület állásfoglalásokkal, kérdések megvitatásával segíti egymás minél jobb megértését, a konszenzusra törekvést. Ennek a szervezetnek a vezetőit mindig paritásos alapon választják meg, egy ciklus erejéig az elnök református és a főtitkár evangélikus, majd ez a két felekezet megcseréli a tisztségeket; a tagok között képviselteti magát a baptista és a metodista egyház is – mondta a püspök.
A katolikus egyházzal szintén barátságos kapcsolatot ápolnak. Bölcskei Gusztáv arra a mondásra emlékeztetett, hogy Pannonhalma és Debrecen között a XIX. század óta „szivárvány ível át, amin az egyházi elöljárók az utóbbi időben egyre többet sétálnak”. A két várost az is összeköti, hogy a kommunizmus ideje alatt mindkét helyen volt egyházi középiskola - tette hozzá.
A magyar katolikus és evangélikus vezetőkkel negyedévente találkoznak aktuális ügyeket megbeszélni és eszmét cserélni a teológiai kérdésekről vagy a közös gondokról. A tárgyalásokon a papképzésről is esik szó, a reformátusok büszkék arra, hogy más egyházakkal ellentétben nincs paphiányuk – jegyezte meg a zsinat lelkészi elnöke.
A párbeszédhez hozzátartozik a határon túli magyar gyülekezetekkel való kapcsolattartás is, ennek koordinálására hozták létre a hivatalban lévő egyházvezetőket összefogó Kárpát-medencei Generális Konventet, ahol 9 egyházkerület 64 egyházmegyéje találkozik időről időre. Hangsúlyozta, hogy ezzel azt az egységet állították helyre, amelyet a trianoni határok felszabdaltak.
Legutóbb Sárospatakon üléseztek, ahol a közös református örökség ápolásának mikéntjéről döntöttek. Ugyanez a célja a Református Egyházvezetők Konferenciájának is, amely korábban a Reformátusok Világszövetsége nevet viselte. Az egyházvezetők Európai Tagozatának elnökévé tavaly Bölcskei Gusztávot választották, aki ilyen minőségében járt Litvániában az ottani 10 ezer fős református gyülekezetnél.
A Református Egyházvezetők Konferenciája hivatott képviselni az egyház érdekeit az Európai Unióban is, mivel ennek alkotmánya kimondja, hogy az egyházakkal rendszeresen kell tartani állami szinten a kapcsolatot – mondta a zsinat lelkészi elnöke.
A konferencia következő közgyűlése 2008 januárjában Párizsban lesz, ahol megbeszélik a 2009-es Kálvin-emlékév legfontosabb teendőit – tette hozzá.
