Andreas Carlgren elmondta, hogy Stockholm már kérte az építés kivitelezőjét: készítsen környezetvédelmi hatástanulmányt mielőtt benyújtaná a svédországi szakasz megépítéséhez az engedély kérelmét.

A tárcavezető szerint a gázvezeték környezetvédelmi szempontból problémás és veszélyes területen haladna keresztül. Hozzátette: a nyomvonal mentén, a tengerfenéken aknák, vegyi hulladékok és vegyi fegyverek találhatóak. "Információink szerint, ha a vezetéket a jelenlegi terveknél keletebbre helyeznék át, akkor kiküszöbölhetőek lennének a kockázatok" - fogalmazott Carlgren. Ha ennek megfelelően módosítanának a nyomvonalon, akkor a gázvezeték a balti országok partjaihoz lenne közelebb. Ezt pedig Lettország, Litvánia és Észtország hevesen ellenzi. Mindhárom uniós ország környezetvédelmi kockázatok miatt utasítja el a korábban meghatározott nyomvonal módosítását.

Calgren kiemelte: Svédország végleges álláspontját az ügyben akkor alakítja ki, ha elkészül a környezetvédelmi hatástanulmány.

Az Északi Áramlat megépítéséről 2005-ben döntöttek. Ennek értelmében az oroszországi Viborgból egy 1200 kilométeres vezeték vinné a gázt a németországi Greifswaldba. A tervek szerint a vezeték 2010-ben már üzemelne.