A nagy erőfeszítésekkel 1990 után újra létrehozott református iskolahálózat azért különösen fontos, mert nem csak oktat, hanem életszemléletre nevel, egyéni és közösségi értékeket közvetít – mondta Bölcskei Gusztáv, aki szerint a hatékonyabb működés érdekében a civil szféra véleményét – például a Nagycsaládosok Országos Egyesületéét vagy a pedagógus szakszervezetekét - ezen a téren is ki kell kérnie az egyháznak.
Hangsúlyozta, hogy a tárgyalásoknak és a tapasztalatcserének még csak az elején vannak.
Az evangélium terjesztésének eszköze és a nyitottság jele a református rádió beindítása, illetve annak továbbfejlesztése internetes rádióvá – jegyezte meg. Elmondása szerint korábban már működött a határon túl is ez a rádió, lehetett fogni az adásokat Beregszász, Nagyvárad és Kolozsvár körzetében, és most már a világhálón bárhol elérhetik az érdeklődők.
Bölcskei Gusztáv a modern kor könyvnyomtatásának nevezte az elektronikus médiumokat, amelyekkel a reformáció szellemiségében működő egyháznak élnie kell. A hírközlésben ugyan nem törekednek az elsőségre, de az jellemző adásaikra, hogy felekezetektől függetlenül mindenkihez szólnak, széles közönséget céloznak meg.
A kultúrában kardinális megoldandó feladatként említette a cigánymissziót, amelynek keretében a romák felzárkóztatását tűzték ki célul. Ennek egyik első eredménye a tanfolyamoknak, kulturális programoknak helyet adó hosszúpályi Cigány Közösségi Ház, amelyet a református egyház épített fel. A cigányság felkarolása azonban Kárpátalján sokkal előrébb jár, mint Magyarországon, ott már cigány kulturális munkatársak képzése is folyik – hívta fel a figyelmet.
Ezen a téren a kölcsönös bizalmatlanság a legnagyobb probléma, amit le kell küzdeni, a gyülekezetek, lelkipásztorok érzékenységét pedig növelni kell – fűzte hozzá.
A kulturális felemelkedés problémája nem választható szét a szociális segítségtől sem, a Nyilas Misi program a hátrányos helyzetű gyermekeket célozza meg, ám az anyagi források és az emberi kapacitás sokszor véges – fogalmazott Bölcskei Gusztáv.
