Januárban lesznek a választások

Közben az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és az Európai Unió is a Pakisztánnak juttatandó segélyek felfüggesztését fontolgatja a szükségállapot szombati kihirdetése miatt.

A január közepére tervezett általános választásokat a terveknek megfelelően megtartják Pakisztánban, közölte Saukat Aziz kormányfő. A miniszterelnök korábban még úgy nyilatkozott, hogy akár egy évvel is elhalaszthatják a választásokat.

Nagy-Britannia az alkotmányos rend visszaállítását, és a januárra tervezett parlamenti választások megtartását szeretné látni Pakisztánban, közölte Gordon Brown brit kormányfő szóvivője. London ismét figyelmeztette Pakisztánt, hogy beszüntethetik az országnak juttatott segélyek folyósítását. Hollandia már bejelentette, hogy nem adnak több segélyt a "drámai puccs" miatt.

Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter felszólította Musarraf elnököt, hogy térjen vissza az alkotmányos útra, és a választások megtartását sürgette. Washington úgy gondolja, hogy ez lenne a legjobb Pakisztánnak, közölte Rice. A Fehér Ház szóvivője megerősítette, hogy felülvizsgálják: továbbra is adnak-e segélyt Pakisztánnak a terror elleni harchoz.

Az Európai Unió országai vizsgálják a Pakisztán elleni lehetséges lépéseket, közölte az Európai Bizottság szóvivője. Christiane Hohmann arról nem nyilatkozott, hogy pontosan milyen intézkedéseket fontolgatnak, de közölte: az EU ötvenmillió eurós segélyt nyújt Pakisztánnak.

Pervez Musarraf elnök külföldi diplomatákkal találkozott hivatalos rezidenciáján, akik előtt megerősítette, hogy elkötelezett a demokrácia bevezetésére, és ígéretet tett a választások megtartására, bár dátumot nem említett. Az államfő újra megvédte döntését a szükségállapot bevezetéséről, aminek célja, hogy stabilizálja az országot.

Az államfő megismételte, hogy a legfelsőbb bíróság gátolta a terrorizmus elleni küzdelmet, míg a független médiát azzal vádolta: segítik a terroristák ügyét azzal, hogy beszámolnak az öngyilkos merényletek pusztításáról.

A Legfelsőbb Bíróság több tagjai is gyakorlatilag házi őrizetben találta magát hétfőn, közölte az AFP francia hírügynökséggel a testület egyik tagja. A bíró elmondta, hogy több kollégájával együtt be akartak menni munkahelyükre, de a rendőrség kívülről bezárta őket, és őrökkel vették körbe házaikat.

Rendőrségi források szerint legalább 1500 embert tartóztattak le az elmúlt két napban, köztük ellenzéki politikusokat és emberi jogi aktivistákat. A belügyminisztérium szóvivője nem tudott pontos adatokkal szolgálni az őrizetbe vett emberek számáról.