A magas színvonalú, szabadalmi oltalomban is részesített műszaki fejlesztési, alkalmazott tudományi találmányok alkotóit díjazó elismerést Búza Gábor, a Bay Zoltán Anyagtudományi és Technológiai Intézetének igazgatója, Fogassy Elemér, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem professzor emeritusa, valamint Márton Lajos Csaba, a martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézet tudományos igazgatóhelyettese vehette át.

A díjátadón Kroó Norbert, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) alelnöke, az EU Tudományos Tanács tagja Európa gyenge pontjának nevezte azt, hogy a kutatásokat "nehezen váltja át euróra", nem könnyen honosítja meg a gyakorlatban.

Mint rámutatott, a Magyar Szabadalmi Hivatal sokat tett azért, hogy egyre többen legyenek olyanok, akik képesek kutatási eredményeiket a gyakorlatban megvalósítani.

Bendzsel Miklós, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke kiemelte: az Akadémiai-Szabadalmi Nívódíjat olyan kutatóknak ítélik oda, akik munkásságukkal előre vitték az egyetemes tudomány ügyét.

Mint az ünnepségen elhangzott, Búza Gábor "az anyagtudományok, az űr-anyagtudományi programok, a lézeres anyagmegmunkáló rendszerek területén kiemelkedő eredményeiért, számos szabadalomban is testet öltött kutatói munkássága" elismeréseként kapta a díjat.

Az ismertetés szerint Búza Gábor meghatározó módon járult hozzá a sikeres űranyag-technológiai kísérlethez a Szaljut 6 űrállomás fedélzetén az 1980-as közös szovjet-magyar űrrepülés során.

"Kutatócsoportja élén a szabadtéri bronzszobrok felújításának és restaurálásának anyagtudományi vonzatú feladataival foglalkozik. Széles körben ismert a budapesti Hősök tere szobrainak, vagy a budavári Szt. István-szobornak a felújításában játszott szerepe" - hangzott el az ünnepségen.

Fogassy Elemért "a hazai gyógyszeripari fejlesztésekben kiemelkedő és innovációs eredményekben testet öltő, széles körben alkalmazott eredményeiért, számos szabadalomban is gyümölcsöztetett kutatói munkássága" elismeréseként díjazták. Eddig több mint 110 elfogadott szabadalom és szabadalmi bejelentés társszerzője; ezek közül számos külföldön is szabadalmi oltalmat kapott.

Marton Lajos Csaba "a kukoricakutatásban és az eredmények mezőgazdasági hasznosításában széles körben alkalmazott eredményeiért, számos szellemi termékben, szabadalomban testet öltött, kiemelkedően eredményes kutatói munkásságáért" részesült az elismerésben.

Mint a méltatásban elhangzott, a díjazott nevéhez "5 természetes technológiai szabadalom, 53 fajtaszabadalom, valamint 99 államilag minősített fajta fűződik. A fajták egy részét, 27 hibridet külföldön is regisztrálták. A hibridek eddigi vetésterülete Magyarországon és külföldön együttesen meghaladja a 10 millió hektárt".

Az Akadémiai-Szabadalmi Nívódíjat a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke az MTA elnökével közösen alapította 1997-ben, amikor első ízben emlékeztek meg a magyar tudomány ünnepéről.
A díjat évente három szakembernek ítélik oda az MTA illetékes tudományos osztályai és a Magyar Szabadalmi Hivatal képviselőiből álló kuratórium.