Kőbányai homályos III.
Kőbánya szívébe ékelődik a Dreher Sörgyár régi telephelye, az un. S1 terület. A kerület vezetése mintegy 1,5 milliárd forintot remél a terület értékesítésétől. Az önkormányzat egyik vezetője a döntés után odaszögezte magát egy ezen belül elhelyezkedő gará
2007. november 9. péntek 17:33 - Tálos Lőrinc
Az S1 (Sörgyár 1) területén védett ipari műemlékek állnak, így a volt malátaszárító vörös téglás épülete. Külön érdekessége az a - mintegy 180 ezer négyzetméternyi – pincerendszer ami lehetővé tette a sör hűtve tárolását és hozzájárult a Dreher sör hírnevéhez. Kőbánya az itt kitermelt építőanyag után kapta a nevét. Korábban a szőlőhegyi részeken termelt bort tárolták az egész városrész alatt elterülő – több helyütt még feltáratlan – balesetveszélyes járatokban. Ezt az adottságot használta ki Dreher Antal, aki a szokástól eltérően nem a főzéshez szükséges víznyerő helyek közelébe telepítette sörgyárát. A 15-16 hektáros területből 8 hektár illeti az önkormányzatot. Az egyedülálló kőbe vált folyosók megnehezítik a terület hasznosítását, az ipari épületek – mindannyiunk szerencséjére – nem bonthatók el. A folyamatos pusztulásnak véget vetendő a bécsi Gasometer hasznosításához hasonló ötlettel állt elő az S1 Projekt néven egy építészirodákból és a Kőbányai Vagyonkezelő Rt.-ből álló beruházó csoport. A barnamezős rehabilitációs mintaprojekthez a Gasometer felújításáról ismert Günther Bischofot kérték fel koordinátornak. A tervezet – lakóépületek mellett – színházat, szállodát, sportlétesítményeket, barlangfürdőt, kiállítóhelyeket és rendezvénycsarnokot álmodott a területre. Tiszteletben tartva a XIX. századi épületeket, sőt építészeti értéküket kihasználva.
Két héttel az S1 terület eladásáról is döntő 2006-os költségvetés elfogadása után a NOMA Kft. 10 évre kibérelt egy részt az S1 területén. A cég ügyvezetője Novák Gyuláné, tulajdonosai Novák Gyula és felesége, valamint Kis István, akiről úgy tudni Novákék nevelt fia. Utóbbi értesülést a képviselő-testületi ülésen, ahol ez – szocialista forrásokra hivatkozva – elhangzott Novák nem cáfolta. Igaz, másutt azt nyilatkozta, hogy összeférhetetlenség azért nem áll fent, mert a szerződést Kis István kötötte.
Az ügy pikantériája, hogy az a Kaszab Csaba nevezte védhetetlennek a szerződés meghosszabbítását, aki régebben Novák segítségével került az önkormányzathoz, és akit együtt említenek Novákkal a kőbányai tagtoborzási botrányban. Kaszab Csabát vezető beosztású hivatalos személy által folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntettében bűnösnek mondta ki a Fővárosi Bíróság szeptember 20-án: első fokon két év börtönbüntetésre ítélte és négy évre eltiltotta a közügyektől. Összeférhetetlenségnek tűnik Novák Gyula felügyelő bizottsági tagsága a bérbeadó Kőbányai Vagyonkezelő Zrt.-ben. Ezen túl Ingatlanfejlesztésért és Rekultivációért felelős tanácsnok és a Tulajdonosi Bizottság elnöke. A KV Rt. nem köthetne 6 hónapnál hosszabb bérleti szerződéseket, és a törvények értelmében nem köthet a bizottsága tagjával, vagy annak cégével sem.
Novák Gyula
Budapesten születtem 1951-ben. Vállalkozóként dolgozom, autó-motor szerelői szakképzettséggel rendelkezem. Tizenegy éve vagyok önkormányzati képviselő Kőbányán, jelenleg az Ingatlanfejlesztésért és Rekultivációért felelős Tanácsnokként és a Tulajdonosi Bizottság elnökeként dolgozom. Az MSZP X. kerületi elnökségének 1998 óta vagyok tagja.
Két gyermek apja vagyok; feleségem vegyésztechnikus. 2004. december 17-én az MSZP Budapesti küldöttgyűlése elnökségi tagnak választott.
önkormányzati képviselő (Budapest 10. kerület)
elnökségi tag (MSZP Budapesti Területi Szövetsége)
önkormányzati képviselő (Budapest 10. kerület)
Forrás: www.mszp.hu
„A 2006-os költségvetést február végén fogadtuk el, márciusban Novák Gyula erre a területre kötött egy 10 évre szóló bérleti szerződést a Vagyonkezelővel, aminek az önkormányzat a terület kezelését fél éves felmondási idővel hasznosításra átadta. Nyilvánvaló, hogy a Vagyonkezelő ilyen időtartamra ilyen szerződést nem köthet, hiszen fél éven belül bármikor vissza kell adnia az önkormányzatnak, ha az kéri. Novák Gyula, az MSZP erős embere volt, és ingatlanfejlesztési tanácsnok. Azért kellett volna dolgoznia, hogy az ingatlan eladásokból a bevétel a költségvetésbe befolyjon. E helyett gyakorlatilag megakadályozza az értékesíthetőségét. A terület közepén, megkerülhetetlen helyen kivett egy részt, ahonnan tíz évig gyakorlatilag nem lehet kitenni. Kaszab Csaba is megerősítette, hogy a területet ki akarták szabályozni, és Novák Gyula abban volt érdekelt, hogy ezt a területet olcsón megvásárolja az önkormányzattól. Arra spekulálva, hogy amikor a befektető majd nem akar autószerelő műhelyt a terület közepére, ahová 2-3000 lakás és egy kulturális központ felépítésben gondolkodik, akkor tőle ezt a területet sokszoros áron majd kivásárolják. Ezt végig is tudták volna venni, csak közbejöttek az önkormányzati választások, amit a szocialisták elbuktak. Máig úgy tűnik, hogy Novák Gyula cége a NOMA Kft. oda tíz évre be van betonozva.” - mondta kérdésünkre Révész Máriusz a kerület Fideszes önkormányzati képviselője.
Novák és Kaszab az 1994-es, győztes parlamenti választások után tűnt fel a X. kerületi MSZP környékén, mindketten 1996-ban léptek be a pártba. Az 1998-as helyhatósági választások után szereztek bizottsági elnöki pozíciókat. Vass Barnabás robbantotta ki három évvel ezelőtt azt a tagtoborzási botrányt, amiben Kaszab és Novák került gyanúba. Hiller Istvánnak írt levelében így fogalmaz: „Jelen voltam Kaszab Csaba irodájában, ahol a belépési nyilatkozatok átmásolása és meghamisítása történt több napon át. Hamis nyilatkozatok alapján történt Kaszab Csaba érdekkörébe tartozó alapszervezetek küldöttlétszámának megállapítása és a tisztségviselők megválasztása.” Vass Barnabás korábban maga is gyanúba keveredett. Információink szerint a volt Gergely-bánya rekultivációja körüli ügyekben is vizsgálódott az ügyészség. A Kőbánya-Gergely Utca Ingatlanfejlesztő Kft. volt vezetőjét a Hiller levél megírása után menesztették – munkatársaival együtt – az önkormányzat tulajdonolta cég éléről. A korábban kötött határozott idejű munkaszerződésük alapján a teljes időszakra terjedő jövedelemre igényt tarthattak, összesen 130 millió forint értékben. Vass része a követelésből 40 millió 594 ezer forintra rúgott.
Az ügyben felállított vizsgálóbizottság elnöke dr. Szkalka Tamás úgy nyilatkozott: „A bizottság még nem fejezte be a működését, jelenleg még az adatgyűjtés fázisában vagyunk. November közepén lesz egy bizottsági ülésünk még, utána talán okosabbak leszünk. Tényeket tudunk. Novák Gyula, aki egyik tulajdonosa a NOMA Kft.-nek, ebben az időben önkormányzati képviselő és a Tulajdonosi Bizottság elnöke volt egy személyben. Mindenféleképpen tudomása kellett hogy legyen arról, hogy a bérbe vett ingatlan az S1 Projekt területén fekszik. Eddig ezeket a tényeket állapítottuk meg.” A kérdésre, ki lehet e bújni gyanúsan kedvezőtlen szerződés alól az összeférhetetlenségre, vagy a fél éves határidejű haszonbérleti szerződésre hivatkozva, így felel: „Mint jogász látok esélyt arra, hogy valamilyen módon semmissé tegyük ezt a szerződést, de nagy valószínűség szerint ezt egy perben lehet majd kikényszeríteni, ami azért hosszadalmas.”
Természetesen Novák Gyulát is szerettük volna megszólaltatni. Többször kerestük az MSZP honlapján közölt telefonszámon, a X. kerületi szocialisták telefonszámain és az önkormányzatnál is, de leadási határidőig nem tudtuk elérni. Ahol felvették a telefont, azt az információt adták, hogy régen látták és nem tudják mikor érdemes újból keresni. Amennyiben szeretné a leírtakat módosítani, cáfolni, vagy új információkkal árnyalni, annak természetesen helyt adunk.
A bécsi Gasometer
A Gasometer négy tartályépületében ma 600 lakás, számtalan iroda, bank és üzlet, vendéglo és egyéb szolgáltatóegység kapott helyet. Egy új kis városrész épült itt fel.
1818-tól kezdtek kísérletezni Bécsben az utcai gázvilágítással, amit szénbol nyertek. Már a 17. században felfedezték, hogyan lehet szénbol égheto gázt nyerni. Mégis 1792-ig tartott, míg Angliában a feltaláló, Mordoch az elképzeléseit a világításról realizálni tudta. A kezdetekben a városi gázt a városban szétszórt kis gázüzemekbol üzemeltették és privát épületekben próbálták ki, mint a gyógyszertárak, vagy a Technikai iskola. Ok voltak a gázvilágítás igazi úttöroi.
Több cég is érdekelt volt a gázvilágításban, a legtöbb privát érdekeltségu. 1842-ben az angol ICGA (Inter-Continental-Gas-Association) is érdekelt lett a bécsi gáziparban, megvette a kis üzemeket és ez után uralta a piacot is. Igy természetesen az árakat is meghatározta, amivel Bécs vezetösége nem volt túl elégedett.
Az akkori bécsi polgármester, Dr. Karl Luegner kezdeményezése alapján elkezdodott egy egységesítés az egész városban, beleértve a gázmuveket is. Ez nem csak az utcai világításra használt gáz árát tette olcsóbbá, hanem a háztartásokban is lehetövé tette a megfizetheto szolgáltatást.
A gázmuvek akkori napi kapacitása 432.000 kubikméter volt.
1896-ban hosszú alkudozások után a városi tanács engedélyezte a terv megvalósítását. Franz Kapaun vezetésével, a városi építocég elkezdhette a munkálatokat.
Rövid ido alatt 47 millió téglát és 67 tonna építoanyagot használtak fel. Rekordido alatt, csak 72 napig építették a Gasometert. 1899 júliusában mint a négy épület bevetésre kész volt és 1899 október 31.-én ünnepelték a hivatalos megnyitót.
1899. október 31.-én eloször "folyt" gáz a 700 km hosszú csövekbol. Naponta 432.000m³ gázt produkált az üzem. A gázfogyasztás a nyitás után annyira megnött a városban, hogy folyamatosan bovíteniük kellett a gyárat.
1985-ben a Gasometert leállították, mivel 1969 és 1978 között a városi gáz helyett átálltak a földgáz használatára. Az épületet müemlékké nyilvánították. Ezután csak állt ott hosszú ideig, üresen, a nagy üres csarnokok néha kiállítás otthonai lettek, vagy pl. 1992-ben egy Techno-Rave party otthonaként szolgált, de forgattak itt James Bond filmet is.
Anyagi okokból további felhasználási lehetoségeket kerestek.
1996 novemberében a négy épület eladtak házépítö cégeknek, akik egy keveréket terveztek lakások, munkaadó irodák és szórakoztatási célú helyek együttesébol.
Ennek kiváltó oka volt, hogy egy új metróállomás volt tervben, 2000-ben az U3 metrovonal megnyitotta a Gasometer állomást.
1999 februárjától 2001 augusztusáig építési munkálatok folytak. Négy mérnöknek köszönhetö az újraéledés: Jean Nouvel (Gasometer A), Coop Himmelb(l)au (Gasometer B), Manfred Wehdorn (Gasometer C) és Wilhelm Holzbauer (Gasometer D).
2001 májusában költöztek az új lakók az épületbe, és 2001 augusztusában Dr. Michael Häupl polgármester ünnepélyesen megnyitotta a régi-új épületeket.
Forrás: www.gasometer.hu