A rekonstrukció során számos állatház újult meg, így befejeződött a Pálmaház felújítása, ismét régi szépségében tündököl az Elefántház, és számos további létesítményen is jelentős korszerűsítési munkálatokat lehetett elvégezni. A rekonstrukció során nemcsak az eredeti műemléki környezet megóvása, helyreállítása és gazdagítása cél, hanem az állatok életkörülményeinek jobbá tétele.

2003 májusában dr. Persányi Miklóst környezetvédelmi és vízügyi miniszternek nevezték ki. A főigazgatói teendőkkel ekkor az intézmény nyugalmazott gyűjteményi igazgatóját, dr. Bogsch Ilmát bízták meg, aki még ugyanabban az évben főigazgatói tisztségre kiírt pályázatot is megnyerte. Főigazgatói működésének négy esztendeje alatt folytatódott a kert rekonstrukciója, újjászületett az Akvárium és a régi Majomház, új Papagájlak és Pápuaház épült, emellett a régi tervek figyelembe vételével, de korszerű berendezéssel újra felépült a tóparti Krokodilház. Az állatkert emellett számos kiváló természetvédelmi és tenyésztési eredményt is elért, amelyek közül a világ első mesterséges termékenyítésből született orrszarvúja az egyik legjelentősebb.

2007 májusa óta ismét dr. Persányi Miklós irányítja az Állatkertet, előbb megbízott, majd szeptember elseje óta kinevezett főigazgatóként.

Októberben a Vidámparknak is új igazgatója lett. Kőfalvi Tamásnak március végéig kell kidolgoznia a park elköltöztetésének terveit. Még nem tudni, hogy hol lesz az új központ, annyi azonban biztos, hogy nagyobb és jó közlekedésű helyre van szükség. Hogy ez a költözés miként fogja érinteni az Állatkertet, arról Persányi Miklóst kérdeztem.

Régóta probléma, hogy a vidámpark kinőtte a rendelkezésére álló területet, ezért költözni fog. Ez a költözés hogyan fogja érinti az állatkertet?

A terület itt a Városligetben, családi szabadidőtöltést szolgál lassan 200 éve. Korábban az Állatkert területén magán-mutatványosok is voltak, de amikor a Főváros az állatkertet átvette és újjáépítette, területének egyik szegletébe telepítették őket. Bérleti díjat fizettek egészen az 1940-es évek végéig az állatkertnek, azért, hogy azt a területet használták.

Ezután ez a terület a Vidámpark néven megszervezett cégbe került, államosították a mutatványosokat és így alakult ki ez a mai vidámpark, amihez a területéhez még hozzáraktak egy darabot. Az Állatkert a Hermina útig egységes terület volt. Azóta az idő elégé eljárt, több mint fél évszázad telt el, és a két cég egymás mellett, hasonló vendégkörrel, de külön szervezetként működött.

Ma azt látjuk, hogy a terület mind a kétfajta létesítmény számára igen szűkös. A mai kor állattartási elvárásai miatt – jogszabályok, uniós elvárások – próbálunk olyan állattartó helyeket létesíteni, amelyek „emberségesek”. Ez azt jelenti, hogy nagyon sok állatfaj szorul ki az állatkertből, és a közönségtől is tereket veszünk el, annak érdekében, hogy ezeket a követelményeket teljesíthessük. Így aztán az állatkert rendkívül zsúfolt, sőt az európai fővárosok állatkertjei között az egyik legkisebb. Csak Bukarestben, Belgrádban és Tiranában működik kisebb területen állatkert. Az utóbbi évtizedben több olyan fővárosban, ahol a miénkhez hasonló kis területen történelmi állatkertek voltak, jelentősen bővítettek, például Amszterdamban, Bécsben, Koppenhágában. Ha valaki megnézi a Vidámparkot egy forgalmas napon, akkor látható, hogy az is nagyon tele van. Az Állatkert területe 11 hektár, a Vidámparké körülbelül 6 hektár. Ezek a területek két létesítménynek, ma már nem igazán alkalmasak.

A modern szórakoztató parkok, amelyek a világ számos helyén vannak, lényegesen nagyobb területeken működnek, mint a mi Vidámparkunk. Akad persze egy-két műemléki szórakoztató park a világon, mint a Tivoli Koppenhágában, vagy a Práter Bécsben, de azoknál több a korlátozás. Igazán nagy, modern játékok, ott nem helyezhetők el. Sokkal többet nem tudnék sorolni, ahol megmaradtak a vidámparkok ilyen pici területen. Persze a Práter sokkal nagyobb, de a Tivolinak a miénkhez hasonló mérete van, de ott szigorú szabályok tiltják, hogy mekkora játékok lehetnek.

Az a szándék, hogy legyen egy nagyobb területű szórakoztató park, ami szerintem 20 hektárnál kezdődik, de inkább az 50 hektár lenne közel egy optimális mérethez, az egy legitim igény. Nagyon jó dolog lenne, ha Budapest közönsége kapna egy ilyen lehetőséget.

A főváros vezetésének kinyilvánított szándéka, hogy a Vidámparkot elköltözteti egy megfelelő nagyságú helyre. Az itt maradó területet - természetesen a műemlék értékű játékok azok itt tudnának maradni - az Állatkert kaphatná meg. Ez a mostani állattartási problémákat is megoldaná, de más ésszerű lehetőségek is vannak. A két terület egyesítve, a nosztalgikus játékokat megtartva, történelmi hangulatot tükrözve működne tovább. A 19-20. század fordulójának budapesti atmoszféráját éleszthetnénk újjá modern eszközökkel. A gépek parkja helyett az élőlények parkja keletkezne a vidámparki területen, egy olyan családi élménypark, amelyben több „műfaj”, állatkert, jól gondozott elegáns díszpark szökőkutakkal, növény-ritkaságokkal, játszóterekkel, játszóházakkal. Lehetőség lenne olyan állatok elhelyezésére is, amelyek a mostani állatkertben belátható időn belül nem lesznek tarthatók.

Az elmúlt években miként változott az Állatkert látogatottsága?

Átlagosan mintegy 1 millió ember kereste fel az intézményt évente. Volt egy történelmi mélypont 1995-ben, amikor 860 ezer környékén volt, ez a 2000-es évek elejére felfutott, akkor 1 millió 200 ezer körül volt. Az utóbbi években is egy csökkenés látható, ennek az oka, elsősorban a jegyárak emelkedése. Másrészt a kert egyharmada a nagyszabású építkezések miatt nem volt látogatható és ezek az építési munkálatok bizony zavaróak voltak. Mintha az Operaházat úgy építették volna újjá, hogy a munkások mellett közönség és énekesek is felléptek volna minden nap. Emiatt az elmúlt évben is csökkent a látogatottság, de úgy vélem ezt meg lehet fordítani. A következő négy évben reményeim szerint körülbelül negyedmillióval fog emelkedni a közönség száma.

Az állatok örökbefogadási kampánya évek óta tart. Ennek a népszerűsége még ma is megvan?

Sőt, mondhatom azt, hogy egyre jobban növekszik. Október végére az alapítvány elérte azt az örökbefogadási, nevelőszülői számot, amit tavaly egész évben teljesítettek, pedig az igazi csúcsa ennek az akciónak karácsony előtt van. Akkor szívesen vásárolnak a családok ajándékba ilyen nevelőszülői címeket. Azt látom, hogy komoly előrelépés van, és egyre növekszik az érdeklődés az állatkerti támogatás iránt.