A díjakat a magyar tudomány ünnepéhez kapcsolódó rendezvénysorozat keretében szerdán adták át a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) budapesti székházában.

Marosi Ernő, az MTA alelnöke méltatásában kiemelte, hogy "egy sor klasszikus akadémiai kiadványt" ismertek el, olyanokat, amelyek sehol másutt nem jelenhettek volna meg, csak az Akadémiai Kiadó gondozásában.

Mint rámutatott, az Akadémiai Kiadó kiadványai közvetlenül, vagy közvetve, de az oktatást szolgálják, azaz közszolgálatot teljesítenek.

Bucsi Szabó Zsolt, a kiadó igazgatója a nívódíjak több mint három évtizedes történetét ismertetve kiemelte: ez az elsősorban erkölcsi elismerés, amelyet a szerzők megbecsülésére alapítottak, sikeresnek bizonyult, meghozta azokat az eredményeket, amelyeket a kitüntetés létrehozásakor az Akadémiai Kiadó megcélzott.

Bucsi Szabó Zsolt ismertetése szerint a díjakat a kiadó finanszírozza, ám az odaítéléséről az MTA osztályai döntenek. Emellett az Akadémiai Kiadó évente egy különdíjat ítél oda, amelyet az idén megosztva kapott két kiadvány.

Akadémiai Nívódíjban részesítettek 2007-ben két középkori kéziratokkal foglalkozó kutatót: Madas Edit a Soproni Levéltárban és az evangélikus gyűjteményekben őrzött 406 kódexlapot dolgozta fel, Vizkelety András pedig az Országos Széchényi Könyvtár latin kódexgyűjteményét katalogizálta.
Nívódíjban részesült Pléh Csaba, az MTA főtitkárhelyettese, akinek irányítása alatt a Magyar Pszichológiai Szemle "nemzetközi fórumokon is jegyzett, magas színvonalat képviselő folyóirattá vált".

Dávid Géza professzor, "a magyar és a nemzetközi oszmanisztika kiemelkedő kutatója" a Pasák és bégek uralma alatt című tanulmánykötetével érdemelte ki az elismerést. Mint a laudációban elhangzott, a kötet 19 tanulmánya a hódoltság kori népesedés- és településtörténetet, valamint a török közigazgatást mutatja be, s eredeti eredmények sokaságával szolgál.
A díjazottak között van Mészáros János, az Acta Veterinaria főszerkesztője, akinek irányításával a lap az állatorvosi tudományterület mértékadó nemzetközi folyóiratai közé került.
Nagy János professzort a Kukoricatermesztés című művéért ismerték el, amelyben a szerző Európában egyedülálló több évtizedes kutatási kísérleteit foglalja össze.

Alfred Pasternak Amerikában élő magyar származású orvosprofesszor a nívódíjat az Embertelen kutatás/Orvosi kísérletek a német koncentrációs táborokban című művével érdemelte ki. Mint a méltatásban kiemelték, több mint 60 évvel a második világháború után kevéssé ismertek a holokauszt történetében a "német orvos-bűnözők" által végzett kísérletek, amelyeket a szerző etikai értékeléssel, dokumentumokkal kiegészítve tár az olvasó elé.

Akadémiai Nívódíjat kapott Retter Gyula, aki a "mérnöki-matematikai tudomány két új divatos területével, a fuzzy logikával és a neuralgikus hálózatokkal foglalkozik", s művében rendszerezi a tématerület alapfogalmait, meghatározásait, összefüggéseit.
Inzelt Gyulát a Vegykonyhában szintén megteszi című művéért ismerték el, amelyben 700 természettudós életrajzán keresztül "a tudomány és a művészet élő, természetes, magától értetődő kölcsönhatásait" mutatja be.

Wojnárovits László a díjat a Sugárkémia című könyvéért kapta, amelyben a tudományág legújabb kutatási eredményeit, gyakorlati alkalmazásait ismerteti.

Kornai János professzor a Szocializmus, kapitalizmus, demokrácia és rendszerváltás című tanulmánykötetéért részesült nívódíjban. Mint a méltatásban elhangzott, a szerző a kötetben azokat a tanulmányokat gyűjtötte egybe, amelyekben a nagy rendszerek, politikai kormányzati formák és a rendszerváltás elméletéhez próbált hozzájárulni.

Az Akadémiai Kiadó különdíjában Bárdosi Vilmos-Szabó Dávid Francia-magyar kéziszótára részesült, amely 2007. októberében látott napvilágot, valamint a Filozófiai Írók Tára, amelyet 2006-ban, "az első folyam 1881-es indulásának 125. évfordulóján" indítottak újra.