Mutyiszag

Szerencs szocialista vezetése adott engedélyt az MSZP vállalkozói tagozat volt elnökének cége, a BHD Hőerőmű Zrt. részére szalmatüzelésű erőmű létesítésére. Hujber Ottó ügyvezetői és résztulajdonosi minőségben érdekelt a cégben. Vagyonát - Kapolyi Lászlóhoz hasonlóan - az orosz államadósság lebontásában való részvételével szerezte. Neve Összeforrott a Petroltank Rt. csőlopási ügyével. Medgyessy Péter volt szocialista miniszterelnök ez év augusztusában negyedmagával megalapította a Mádra bejegyzett Zempléni Villamosenergia-termelő Zrt-t. Október 15-én elkezdődött az építkezés.



Füstszag

Szögezzük le: a biomasszával, szalmával, energiafűvel tüzelt hőerőmű hasznos. Fosszilis helyett megújuló energiaforrásokat használ. Más oldalról a hőerőművek - működjenek szénnel vagy növényi hulladékkal - ocsmány és káros füstfelhőket eregetnek. Igaz, biomassza elégetésével csak olyan széndioxid szabadul fel, amit a növények eredetileg is a légkörből kötöttek meg, de ez csak globálisan előny, helyben füsttel, hamuval és pernyével kell számolni. A Szerencsi hőerőművet eredetileg Diósgyőrre tervezték, de oda épp a légszennyezés miatt nem kapott engedélyt. További probléma, hogy energiafelhasználás szempontjából a biomassza és szalmaerőműveket olyan helyre szokás telepíteni, ahol az elégetendő szerves anyagot helyben állítják elő, ezért a szállítás kisebb energiafogyasztással jár. A megnövekedett forgalom tovább rontja a - hőerőmű által már amúgy is erősen szennyezett - levegő minőségét. A településre a tüzelőanyagot az alföldi területekről, Tokajon keresztül kell majd szállítani. A lakossági fórumon Hujber azzal érvelt, hogy a jelenlegi teherforgalomhoz képest a növekedés nem lenne jelentős, az ellenzők szerint azért, mert az már így is az elviselhetőség határán mozog.

Mikroklíma

Szerencs, bár ezt kevesen tudják, a tokaj-hegyaljai borvidék, és ezúton az UNESCO védettségű világörökségnek számító kultúrtáj része. A töppedt aszúszemeket adó tőkék tudni illik nem a tokaji flaszteron teremnek. A borvidék Tokajtól elér Észak-Nyugatra Abaújszántóig, Észak-Keletre Sátoraljaújhelyig, sőt azon is túl. Így jogosult Szlovákia a tokaji megnevezés használatára. Tokaj, mint a kereskedők központja adott nevet és világhírnevet az itt termelt bornak. A borvidék Dél-Keleti szélén fekvő település ezt a kitüntető szerepet a Tisza, mint szállítási útvonal közelségének, és nem központi fekvésének köszönheti. A Tokaj Reneszánsz borászegyesület már jelezte fenntartásait, az UNESCO vizsgálatba kezdett. A világörökséget felügyelő nemzetközi szervezetnek Magyarország által benyújtott kezelési terv így fogalmaz: “A tájképet nem szabad elcsúfítani műszaki létesítményekkel.” Mád és Tállya felől egy 35 méter magas kémény teszi maradandó élménnyé majd a kilátást, ami kedvezőtlenül hathat a borturizmusra. A borászok attól is tartanak, hogy az erőmű megváltoztatja azt a mikroklímát, ami a szőlőszemek aszúsodásának kedvez. Természetesen ezt az állítást nem tudják bizonyítani. Azt igazoló, vagy cáfoló tanulmány nem született. Naivan azt gondolnánk, hogy ilyen súlyú döntéseket meg kell előzzön egy független hatástanulmány - aminek költsége a beruházót terheli - de a hazai tapasztalatok szerint azokat inkább a kapcsolati tőke kiépítése előzi meg (költsége a beruházót terheli).

A klozetterőmű

A szivattyús energiatározók tulajdonképpen nem termelnek energiát, csak raktározzák azt. Pontosabban ahhoz, hogy energiát tudjanak termelni, előbb energiát kell beléjük ölni. Input-output. A két tározója közötti szintkülönbséget kihasználó erőműveknél az olcsón termelt éjszakai áram segítségével felszivattyúzzák a vizet a felső tározóba és a magasabb energiaigényű napszakokban leengedik, mint egy WC-tartályt. A lezúduló víz turbinákat hajt meg, így érnek el vele energia-megtakarítást. Az időjárástól függő termelésű szélerőművek esetén az ilyen fajta kiegészítés hozzájárul a gazdaságos üzemeltetéshez. A Magyar Energiahivatal épp az energiatárolás megoldatlanságára hivatkozva korlátozza a szélturbinák termelte áram átvételét. A Hideg- és Aranyos-völgybe tervezett klozett-tartályok létesítését Hujber érdekeltségébe tartozó cégek kezdeményezték. Tették ezt annak ellenére, hogy a biomassza és szalmaerőművek termelte áramot a Mavir Zrt.-nek limit nélkül kötelessége átvenni, magyarul nincs rájuk szükség. A szivattyús erőművek megépítése jelentős tájrombolással jár, a környezetvédelmi hatóság egyszer már elutasította ugyanezen tározók engedélyezését.



Piócák és hiénák

Nyilván hozzájárult a vita elmérgesedéséhez a felek közötti kommunikáció hiánya, később élessége. Hujber a borászokat tömörítő szervezetet “gittegyletnek”, a zöldeket “megélhetési bűnözőnek” és “piócának” hívta. A borászok, így Mészáros László a Disznókő Szőlőbirtok és Pincészet vezetője, a Tokaj Reneszánsz Egyesület elnöke azt fájlalja, hogy a helyiek feje felett döntöttek. Ami annak fényében, hogy engedélyező önkormányzat a helyiek választotta testület erős túlzásnak tűnik, más kérdés, ha az nem képviseli kellően a lakosság érdekeit. Nyilatkozatai szerint a térségnek a tokaji bor hírnevére kellene alapoznia a térség fejlődését. Tény, hogy a borturizmusban rejlő lehetőségeket koránt sem aknázta ki teljesen Tokaj-Hegyalja. Éttermekből és szállodákból jelenleg is erős alulkínálat mutatkozik, pedig még nem sikerült visszaállítani a Tokaji régi hírnevét. Állítása szerint ezzel a beruházással pont ez a hírnév került veszélybe, pedig kitörési pontot jelenthetne az elmaradott térségnek.