Az ötezer forint névértékű ezüst emlékérem 31,46 gramm súlyú és 38,61 milliméter átmérőjű. Előlapján a marburgi Szent Erzsébet-ereklyetartóról vett motívum található, amely az elesetteken segítő Árpád-házi Szent Erzsébetet ábrázolja, a hátlapon pedig a szent alakja tűnik fel a híres "rózsacsodára" emlékeztető virágokkal, a bal kezében cipóval - sorolta a részleteket Iglódi-Csató Judit, a pénzintézet szóvivője.
Mint mondta, három - két fővárosi és egy sárospataki - helyszínen lehet megvásárolni az érmét, amelyből 12 ezer készült, ebből nyolcezernyi tükörfényesnek nevezett kiadású. A különlegesség Szöllőssy Enikő szobrászművész munkája.
Kuklay Antal, a Sárospataki Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény vezetője az emlékérem-kibocsátás és Szent Erzsébet évfordulója kapcsán úgy fogalmazott, hogy ahogyan a KRESZ-táblák nélkül nincs közlekedés, eszménykép nélkül nincs társadalom. Szent Erzsébet személye és üzenete pedig 800 éve egyre nagyobb jelentőséggel bír, jelképe a szolidaritásnak és az autonómiának.
Azt is elmondta, hogy Németország és Magyarország között egy nemes vetélkedés alakult ki Szent Erzsébet évfordulója kapcsán, ugyanis a Magyar Nemzeti Bank mellett a németek is kibocsátottak egy tízeurós érmét, amelyen az Árpád-házi királylány egyik mondata olvasható: "Tegyétek boldoggá az embereket!".
Szent Erzsébetet (1207-1231) két ország, három város vallja magáénak. A magyarországi Sárospatak, ahol született, valamint a német Wartburg és Marburg városa. IV. Béla király testvérét, a szentté avatott Erzsébetet nagy tisztelet övezi a katolikus egyház híveinek körében, a krónikák szerint egész életében a szegényekről gondoskodott, sírja mellett számos csodás esemény történt.
