Nem mindegy, milyen virág is lesz!

Nem mindegy azonban, hogy milyen is az a kála. Ez a virág valamikor menyasszonyi csokrok kizárólagos növénye volt, ma pedig bordó és sárga színben az egyik legdivatosabb virág. Nagyon szép hozzá hasonló árnyalatban vagy éppen kontrasztosan a Hypericum, kis bordó vagy fehér bogyóival.

Akinek minimal vagy high-tech stílusú a lakása, annál szinte kötelezőek az egyforma vázák, amiből kettőt-hármat helyeznek egymás mellé és egy-egy szál ugyanolyan virágot helyeznek bele, élő lakberendezési kellékké emelve a növényt.

A flamingóvirágot erotikus jelképként is favorizálják a holland virágkötők. Szép belőle csokor is - megfelelően laza körítéssel - de cserepes virágként még nagyvonalúbb ajándék.

Az amarillisz az utóbbi években egyre divatosabb virág lett. Külföldön a karácsony elengedhetetlen jelképe, ugyanúgy hajtatják, mint Magyarországon tavasszal a jácintot vagy tulipánt.

A rózsa soha nem megy ki a divatból, különösen nem a különleges új fajták, főleg a hatalmas fehér dús fejűek. Ez vonatkozik a szegfűre is, ebből azonban a sokbimbós, kisfejű kedvelt, de nem a csokréta főszereplőjeként.

A liliom gyönyörű azonos színű rózsával és fehér rezgőkkel, különleges zöldekkel körítve.

Ami nem divat, az a túl sokszínű csokor, a hatalmas tiritarka, drótozott gerberák, vagy éppen a csokoládégolyókkal variált csokrok. Közönségesnek számítanak azok a szalagavatós kompozíciók is, amelyekbe tízezreseket fűzetnek a rokonok, meglepetésként.

Azok az Erzsébetek és Katalinok, akik a tavaszi virágokat kedvelik, meglephetők tulipánnal, boglárkával is, ám ezek hamar elnyílnak, napot nem látott, üvegházi termesztésűek és kevéssé tartósak.

Ami a papírokat illeti, újabban alárendeltek, ismét a virágok dominálnak. A csomagolópapírnak többnyire csak annyi szerepe van, hogy védje a csokrot, míg átadja készíttetője az ünnepeltnek.

Ugyanakkor annyi elvárható a virágkötőtől, hogy a kísérő papír és a kis ünnepi jókívánságot tartalmazó boríték színében, formájában illeszkedjen a kompozíció stílusához.