A Századvég és a Forsense november 6-a és 15-e között végzett telefonos közvélemény-kutatása szerint a lakosság általános közérzet indexe az elmúlt hónapok 30 pont körüli értéke után november első felében még tovább, egészen 25 pontra süllyedt, ami az eddig is meglehetősen negatív közhangulat további romlására utal.
A megkérdezettek mindössze négy százaléka gondolja úgy, hogy jól vagy kifejezetten jól mennek a dolgok az országban, ugyanakkor immár több mint kétharmaduk közepesnél rosszabb osztályzattal illeti a közállapotokat.
A romló közhangulat tükrében megállapítható, hogy a kormány nem tudta számára kedvező hírekkel tematizálni a közbeszédet. Ezt jelzi, hogy a válaszadók szerint az elmúlt időszak legfontosabb eseményei között a leggyakoribb említést a kormányzat számára kedvezőtlen ügyekben regisztrálta a kutatás: így például a vasutassztrájk, az adótörvények és az áremelkedések ügyében.
A biztos szavazók aránya nem változott - jelenleg a megkérdezettek 63 százaléka menne el saját állítása szerint biztosan szavazni, ha most vasárnap lennének a választások. Viszont tovább csökkent a pártot választók köre, jelenleg mindössze 48 százalék azok aránya, akik a politikai paletta valamely pártjára adnák voksukat, s ezen választásukat el is árulják. Az ősz elején még közel 10 százalékponttal magasabb volt ez az arány.
Az októberben mérthez hasonlóan ebben a hónapban is mindkét nagy párt támogatottsága hibahatáron belül, egyforma mértékben csökkent (1 százalék). Jelenleg a megkérdezettek 28 százaléka szavazna a Fideszre, 14 százalékuk pedig az MSZP-re.
Mindez egyfelől azt jelenti, hogy a teljes választókorú lakosságon belül most először érte el a Fidesz támogatottsága a Szocialista Párt szavazótábornak kétszeresét; az MSZP pedig az eddig mért legalacsonyabb támogatottsági szintet mutatja.
A két kisebbik parlamenti párt támogatottsága is csökkenést mutat. Az MDF-re az összes megkérdezett három, a SZDSZ-re egy százaléka szavazna. Az MSZP-hez hasonlóan a kisebbik kormánypárt támogatottsága
