A Vértanúk könyve - A magyar forradalom és szabadságharc mártírjai 1848-1854 című könyv Hermann Róbert szerkesztésében látott napvilágot. Katona Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa a kötetet méltatva kiemelte: a kiadvány "elsősorban Haynauról szól, és megmutatja ennek a nagyon rámenős, nagyon sikeres, és nagyon szerencsés osztrák hadvezérnek a másik arculatát".
Mint mondta, a Rubicon-könyvek kiadásában megjelent munka végre szakít azokkal a "hamis legendákkal", amelyek nem létező vértanúkat sorakoztatnak fel. Nem hitregéket közöl, hanem tényeket: "megannyi ember, megannyi élet, megannyi tragédia" - tette hozzá.
Katona Tamás úgy fogalmazott: "végre életrajzok kezdenek születni (...), szükség van ezekre, szükség van, hogy felmutassunk ezeket a derék vértanúkat és ismerjük meg őket".
Csorba László, az MTA Történettudományi Intézet igazgatóhelyettese a Molnár András szerkesztésében megjelent, Batthyány Lajos miniszterelnök 1807-1848 című könyvről szólva azt hangsúlyozta: a kötet a legszélesebb nagyközönség számára tudja közel hozni Magyarország első miniszterelnökét a szövegekkel, a képanyaggal, valamint a képaláírásokkal.
Molnár András húsz fejezetben foglalja össze Batthyány pályafutásának leglényegesebb állomásait, magánéleti és közéleti tevékenységének legfontosabb mozzanatait - fejtette ki az igazgatóhelyettes, hozzáfűzve, hogy a képek és a képaláírások egyenrangú társai a szövegnek, a látványvilág "mély, tartós és átfogó benyomást" ad a reformkor miniszterelnökének tevékenységéről.
A dokumentumok "a korabeli szövegekbe belemerülés élményét adják" - vélekedett Csorba László, aki szerint a Zala Megyei Levéltár kiadásában megjelent kiadvány "mérföldkőnek" tekinthető a történetírásban.
Pajkossy Gábor, az ELTE BTK Új- és jelenkori Magyar Történeti Tanszék egyetemi docense Molnár András Viam meam persequor - Batthyány Lajos gróf útja a miniszterelnökségig című kötetéről szólt. Elmondta, hogy az Osiris kiadásában megjelent könyvnek két előzménye van: a Batthyány Lajos a reformkorban és a Batthyány Lajos reformkori beszédei, levelei, írásai című munka.
A könyv alcíme (politikai életrajz) a munkát elhelyezi a történetírói műfajok között - mutatott rá.
A docens közlése szerint a kötet Batthyány életrajzát kronologikusan közli, az olvasó megismerheti a néhai miniszterelnök politikai nézeteit, pártvezéri tevékenységét is. A kiadvány tartalmaz családfát, kronológiai összeállítást és képanyagot is.
A dokumentumok nagy részét az országgyűlési beszédek és felszólalások alkotják, de vannak köztük az ellenzék központi bizottmánya elnökeként írott levelek, magánlevelek, magániratok, valamint személyes beadványok - folytatta.
Pajkossy Gábor a kötet újdonságának nevezte Batthyány magánleveleinek közlését. Szólt arról is, hogy Molnár András az iratok mintegy egyötödét maga tárta fel.
