Szférák zenéje

Daróczi Dániel napokban tartott sajtótájékoztatóján idézett adatok szerint a bérek 2007 második negyedévében a versenyszférában 11,6 százalékkal haladták meg az előző évi szintet, ezen belül az 5-9 főt foglalkoztatóknál 21,7, a 10-19-főt foglalkoztatóknál 21,6, a 20-49 főt foglalkoztatóknál 14,6, és az 50 főnél többet foglalkoztatóknál 8,9 százalék volt a keresetemelkedés mértéke.

A várható fejleményekről a kormányszóvivő kijelentette, hogy a közszférában a 13. havi fizetés felének havi részletekben, előlegként történő kifizetése miatt várhatóan felgyorsul a bruttó keresetek növekedése, éves szinten ez az összes foglalkoztatottra vetítve mintegy 1,5 százalékot jelent. A nettó keresetek növekedése az év egészében várhatóan 2,9 százalék lesz.

Az optimista helyzetjelentés ellenére azonban a megszorítások érezhetőek a vállalkozási szférában, amik mégiscsak összefüggenek a pozitívra kozmetikázott makrogazdasági mutatókkal. A cégek bérezési módszereiben erős nyomott hagyott tavaly óta a magas infláció, a nettó keresetek mindössze 3,5 %-kal növekedtek szeptemberig, ami jóval az infláció mértéke alatti adat. A költségvetési szférában a keresetek ugyan nominálisan nem változtak, de a drágulások hatással lehetnek ezekre is.

A reálkeresetek csökkenése - a júniusi megemelt fizetések mellett is - elsősorban a közszférában következik be, a versenyszférában mérsékeltebb, 3-4 százalék lesz. A reálkeresetek idei várhatóan 4,3 százalékos mérséklődését követően a PM jövőre már a reálbérek - igaz még szerény mértékű - 0,6 százalékos növekedésével számol.

Nem dolgozunk kevesebben, és mégis

Némileg aggasztó az is, hogy az első kilenc hónapban majdnem 1%-kal csökkent a foglalkoztatottak száma, és ennek megoszlása sem túl szívderítő: míg a közszférában 4,8 %-kal dolgoznak kevesebben, addig a versenyszférában 0,3 %-os növekedés tapasztalható. A legnagyobb arányban a közigazgatás dolgozóit bocsátották el, az e területen alkalmazottak száma ezidáig 8-10 %-kal csökkent. Ennek ellenére Szetey Gábor államtitkár a parlamentben a közigazgatás fiatalok előtt való vonzóbbá tételét szorgalmazza, amit azonban nem támasztanak alá a jelenlegi mutatók.

Daróczi a foglalkoztatási adatok kommentálása során kifejtette, hogy alaptalanok a közszférában dolgozók számának csökkenése miatti pánik, hiszen az, hogy összességében nem dolgoznak kevesebben, azt jelzi, hogy a vállalkozások átmenetinek tekintik a fogyasztás és a bevétel visszaesését. Emlékeztetett rá, hogy 2007 második félévében 3,947 millió fő a bejelentett munkavállalók száma, és ez jelentősen nem változott az előző féléves adatokhoz képest.

Fekete-fehér gazdaság

A másik terület, amit sikerként könyvel el a kormányzat, a feketegazdaság kifehérítése. A gyurcsányi tisztasági csomag is kitért erre, illetve az Új Magyarország-terv címen kiadott kormányzati propaganda is táblázatban sorolja fel azokat a lépéseket, amit Kókáék a gazdasági tevékenységek legálissá tételének érdekében végeztek. Sőt, a kormány előszeretettel hivatkozik az APEH vagyonosodási vizsgálataira is, amelyek az igazságosabb és átláthatóbb közszereplői tőkehalmozást segítik szerintük elő. Szakemberek ugyanakkor rámutattak arra, hogy az adóhatóság gyarapodásvizsgálati dömpingje a rutinellenőrzések lassulását, és működés hatékonyságának nagyarányú csökkenését idézik elő.

A kormány ennek ellenére kitart fehérítési törekvéseinek hatásossága mellett, mint állítják, az ellenőrzések szigorodása nem csak a bejelentett foglalkoztatást növelte, hanem a mikro- és kivállalkozások esetén bérnövekedést is hozott. Igaz, ennek oka, hogy az eddig fű alatt, járulékok és adók befizetése nélkül adott fizetést immár legális bérként kapják kézhez a dolgozók.

A koalíció igyekszik közben külföldi szakemberek véleményével alátámasztani a gyurcsányi gazdaságpolitika helyes irányvonalát, így a napokban Angel Gurría, Mexikó volt pénzügyminisztere méltatta Budapesten egy konferencián a reformokat. Mint fogalmazott, Magyarországnak még idő kell, hogy elérje az OECD-országok átlagos színvonalát, ugyanakkor nem szabad a megkezdett változtatásokat abbahagyni, hiszen akkor óvoda lesz hazánk helyén.

A nagyvállalatok üzleti kiáltásait kutató Ecostat top-100 konjunktúraindex, ami a szakmában elfogadott véleményforrásnak számít, sokkal borúlátóbb képet fest. Az októberi adatok négy százalékponttal voltak alacsonyabbak a előző haviaknál, ami azt jelenti, hogy a piaci szféra legnagyobb szereplői nem tekintenek optimistán a jövőbe, és csak óvatosan fognak bért emelni.

Benyújtják a számlát

Az átlagemberek azonban elsősorban a számlákon fogják megérezni a gazdaság hanyatlását, hiszen idén több fokkal hidegebb van novemberben, mint tavaly. Ez 6 %-kal növeli az energiaköltségeket, és a távfűtésszámlákon 3 %-kos emelkedés mutatkozik majd. A gázfűtésesek jobban járnak, a hőmérséklet pár fokos süllyedése még nem növeli jelentősen az energiafogyasztásukat. Akik viszont nem kértek kompenzációt, és távfűtéssel rendelkeznek, decemberben akár 30 %-kal is többet fizethetnek az államnak lakásuk melegéért.

Daróczihoz kapcsolható még ama kijelentés is, miszerint: "az elmúlt évek szárnyalása után idén valamelyest visszaesett a reálérték a nyugdíjak és a bérek esetében, de valójában ez azt jelenti, a nyugdíjak ma 40 százalékkal, a bérek pedig csaknem 30 százalékkal érnek többet a boltokban, mint 2000-ben. Azaz az áremelkedésekkel együtt is nagyobb volt a növekedés ez idő alatt, mint amennyivel a teljesítmény nőtt a gazdaságban".

Erre reagálva hadd idézzük végül egy átlagpolgár véleményét: „Nem szégyellik magukat, amikor elébünk állnak ezekkel a számokkal? Tényleg azt hiszik, hogy a mindennapi küzdelem mellett annyira elbutultunk, hogy nem vesszük észre a különbséget az "adataik" és az általunk megélt dolgok között? Hét és fél százalékos infláció stb. Persze. Nem egy terméket tudnék mutatni (természetesen élelmiszerek, hiszen azt mindennap fogyasztjuk, bár lehet, hogy már nem sokáig), melynek az ára az év eleje óta 20-30-40%kal ment feljebb.”