A Fehér tenyér francia visszhangja
Valamennyi jelentős francia napi- és hetilap közölt kritikát Hajdu Szabolcs Fehér tenyér című játékfilmjéről, amelyet húsz kópiával a héten kezdtek vetíteni a francia művészmozik és a legnagyobb hálózatok, a Gaumont és az UGC termeiben.
2007. november 22. csütörtök 21:14 - Hírextra
A kritikusok többsége arra hívja fel a figyelmet, hogy nem egy klasszikus sportfilmről van szó, amely a főhős sportoló győzelem felé vezető útját kívánja bemutatni, hanem ahogy a legjelentősebb francia filmes folyóirat, a Cahiers du Cinéma is hangsúlyozza: a Fehér tenyér rendezőjét nem főhőse sikere, hanem belső, pszichológiai útja érdekli. Jean-Philippe Tessé a filmes magazin novemberi számában egy teljes oldalon foglalkozik a "gimnasztika körül játszódó sportmelodrámával". A kritikus szerint a főhős gyermekkorát idéző didaktikus részek kevésbé meggyőzőek, ellenben a tornász felnőttkorával foglalkozó jelenetek jobban sikerültek, méghozzá azért, mert kockázatosabbak.
"A film itt találja meg saját hangját, a szárnyalás és a bukás közti feszültségben, az erő és a brutalitás közti nüanszokban. A filmrendező egyre jobban finomítja főhősének (jelen esetben saját testvérének) portréját, aki karizmatikus és zömök, jóképű pasi, szelíd és izmos, kissé hallgatag, kissé rideg, de félénk is".
A lap szerint felejthetetlen a főhős és tanítványa közti párbaj jellegű csendes edzési jelenet, vagy a város tetején a padon egyensúlyozó tornász gyönyörű képe. Hajdu Szabolcs bízik a sport filmszerűségében anélkül, hogy megfosztaná drámai értékétől, s ezért - az alkotás szereplőjéhez hasonlóan - sikerei és bukásai között csak belső fejlődése alapján értékelhető igazán. A realizmustól indulva a középmagasságnál áll meg, abban a pillanatban, amikor a tornászok az ugrás előtt felgyorsulnak a rúd körül, elfelejtik a talajt és a magasságot, és csak a szép érkezésre koncentrálnak - mutat rá a filmes havilap Az egyensúly vagy a terror című írásában.
A Le Monde című napilap szerint viszont a történet két szintje közti váltás a film gyenge pontja, mert a rendező nem egyforma jelentőséget tulajdonít nekik, s az aránytalanság súlyosan árt az alkotásnak. A rendező a kanadai jeleneteket feláldozta a gondosan kidolgozott gyerekkori részek javára - véli Jacques Mandelbaum.
A Télérama című hetilap szerint a film a második részében, nevezetesen a világbajnokságról szóló kevéssé hiteles jelenetben gyengébb lesz, de van benne néhány erősen szimbolikus kép, mint például a kötelet mászó gyerekek jelenete, amely tiszta és súlyos víziót hordoz.
Franciaország egyik legnépszerűbb magazinja, a Le Nouvel Observateur szerint "az abszurd nevelésnek kitett magyar fiú portréja egy tehetséges filmrendező jeleit hordozza magán, amely egyfajta virtuozitásban mutatkozik meg. Ha nem sikerül megjegyezni a nevét, majd mi megtesszük önöknek" - írta Pascal Mérigeau a hetilapban.
A L,Express című hetilap két csillaggal, a második legjobb értékeléssel osztályozta a játékfilmet.
A Les Inrockuptibles című magazin szerint a Fehér tenyér időként a pátosz csapdájába esik, de ennek ellenére sikerül egyensúlyban tartania egy érzékeny és koherens mozit.
A Libération című napilap akadémikus melo-filmnek nevezte Hajdu Szabolcs alkotását, míg a Les Échos című gazdasági napilap szerint a mozi világában ritkán megidézett témáról kiváló film született.
Forrás: MTI