Egekben Merkel

A jubileumra időzített felmérések szerint Merkel Németország kimagaslóan legnépszerűbb politikusa, s vele együtt pártja, a konzervatív Német Kereszténydemokrata Unió (CDU) is szárnyal. Ha holnap tartanák a választásokat, a CDU a szavazatok 40 százalékéra számíthatna, miközben a koalíciós partner szociáldemokratáké 24 százalékra esett vissza.

De a "nemzet anyja" nem az a típus, aki mindennek - legalábbis a nyilvánosság előtt - tombolóan örülne. Az őt leginkább ismerők szerint mértéktartó és visszafogott, szerény, ugyanakkor határozott, feleslegesen nem vitatkozik, de ha szükséges, hatalmi szóval közbelép. Ez utóbbit nem szívesen teszi, mert híve a kompromisszumoknak.

Ezt bizonyította az elmúlt félévben is, amikor Németország az európai uniós elnöki tisztséget töltötte be. Fáradhatatlanságával, közvetítői képességével, politikai és diplomáciai tisztánlátásával hatalmas érdemeket szerzett abban, hogy sikerült megmenteni az unió alkotmányát, még akkor is, ha annak reformszerződés lett a neve. Mindezzel nagymértékben járult hozzá ahhoz is, hogy Németország a nemzetközi politika meghatározó szereplője, sőt - a maga módján - befolyásolója lett.

Emellett a belpolitikát sem hanyagolta el, noha olykor ezzel vádolják. Mindezt ugyanakkor a maga "szürke", de határozott módján tette, mindig is megegyezésre törekedve a rivális szociáldemokratákkal. S meggyőzően hangsúlyozva, hogy a legutóbbi választásokon a szavazók egy nagykoalíciónak adtak felhatalmazást, s a megbízásnak - minden szembenállás és viszály ellenére - az ország érdekében eleget kell tenni.

Angela Merkel meghódította Európát, s maga mellé állította Németországot. A német egység kancellárjának, Helmut Kohlnak a tanítványa kibújt a "mester" árnyékából, feledtette a többnyire sikeres schröderi időszakot, olyannyira, hogy most mindenki már Merkel-korszakról beszél.
Kormánya jó eredményeket ért el a gazdasági fellendülés terén, a munkanélküliség lefaragásában, maga pedig sikerrel látta el az EU és a G8-csoport elnöki tisztségét. Határozottan kiállt a belső reformok folytatása mellett, hadat üzent a szélsőjobboldalnak, a németországi muszlimokkal való párbeszéd - a kultúrák közötti dialógus és a tolerancia - őszinte híve volt, amivel nagy megbecsülést vívott ki. Legutóbb rangos elismerésben részesítette őt a Németországi Zsidók Központi Tanácsa, kiemelve: hivatalba lépése óta minden lépésével egyértelművé tette, hogy szívügyének tekinti a német történelemből fakadó felelősségvállalást, s rendíthetetlen magatartást tanúsított azokkal szemben, akik lehetetlenné kívánták tenni a zsidók és nem zsidók harmonikus együttélését.

A napokban pedig azt jelentették be, hogy a legtekintélyesebb európai és tengerentúli politikusok táborához csatlakozva ő lesz a megbékélés és az integráció elmélyítése terén szerzett érdemekért járó, aacheni Károly-díj jövő évi kitüntetettje.

Hivatali idejéből még pontosan két év van hátra, s utána ki tudja, mit hoz a jövő. A csillagok jelenlegi állása szerint kancellári pályafutása 2009-ben aligha ér véget, de akárhogy is alakulnak a dolgok, Angela Merkel már most - maradandóan és méltón - beírta nevét Németország történetébe.