Kezdjük a múlt heti különleges sajtótájékoztatójukkal. Ez a bocsánatkérés tulajdonképpen támadás lett. (A bocsánatkérés a 2004-ben kizárt 5 volt MDF-es képviselő felé szólt)
Nem gondolom, hogy támadás lett volna. De nem is volt bocsánatkérés. Van egy bírósági határozat, ami arra kötelez, hogy nyilvánosan fejezem ki sajnálkozásomat a történtek miatt. De a múlt heti sajtótájékoztató nem a bírósági döntés végrehajtása. Reakció volt arra, hogy az előző napokban mindenféle sajtóhírek láttak napvilágot, hogy amennyiben nem kérünk bocsánatot, vagy nem fejezem ki sajnálkozásomat, akkor végrehajtást fognak kérni. Elég érdekes dolog. Meg is jelent a Blikkben egy karikatúra. Maga a bírósági döntés is meglehetősen érdekes és nem túl gyakori.
Viszont a bírósági döntés két részből áll: egyrészt pénzbüntetésből: 12 millió forintot kellett fizetnünk a kizártaknak személyiségi jogok megsértése miatt, tehát nem a kizárásért, hanem a személyiségi joguk megsértéséért. A döntésnek ezt a részét tudomásul vettük és miután a fellebbezést visszautasították, kifizettük az összeget.
A döntést kézhez kapván felülvizsgálati kérelemmel fordultunk a Legfelsőbb Bírósághoz, ami ha elfogadtatik, akkor új eljárás lefolytatására kötelezi a bíróságot, és lehet, hogy más döntés születik. Az eredeti állapot áll vissza, és ők visszaadják a 12 millió forintot. Azonban a bocsánatkérést és a sajnálat-kifejezést hogy állítják vissza, hogy lehet visszafordítani? Ezért gondoltam azt, hogy ezt csak akkor fogom megtenni, ha a bíróság elutasítja a felülvizsgálati kérelmemet
Nem teljesíteni akarta, csak megmutatni hogy mennyire abszurd? 
Jelezni a közvélemény felé, hogy ez egy meglehetősen furcsa helyzet. Már csak azért is, mert nem reparálható. Ha a bíróságnak megszületik a vonatkozó döntése, hogy elutasítja a kérelmünket, akkor én ezt meg fogom tenni, úgy ahogy az ítélet előírja.
Ma ugyanígy járna el?
Igen.
Ugyanúgy kizárná őket, de esetleg máshogyan? Itt az volt a probléma, hogy elvileg a frakciónak kellett volna döntenie, nem?
Legfontosabb végrehajtó testületben, az MDF frakciójában szereztek többséget azok az emberek, akik inkább a Fidesz melletti politizálásnak a hívei voltak, nem az önállóságé. Ha ez az aktus akkor nem történik meg, akkor ma már nincs MDF. Ugyanúgy benne szédelegne a Fideszbe mint ahogy a KDNP teszi meg a kisgazdák, mivel akkor még az Egy a tábor egy a zászló jelszó jellemezte Orbán Viktor politikáját. Ennek jegyében elcsábította képviselőinket. Függetlenként megtarthatták a bizottsági elnöki pozíciójukat, függetlenként ugyanolyan jogosítványaik voltak, mint a nem a független képviselőknek.
Nem kértek kártérítést azért, mert elestek bizottsági tagságtól?
Dehogyis, nem estek el.
Én csak olvastam…
Tudom, én is olvastam. A magyar parlamenti gyakorlatban erre nem is volt példa, hogy valaki megtarthatta bizottsági elnökségét függetlenként a Fidesz kontójára.
Mindegy, hagyjuk is a múltat. Most milyen a viszonyuk a Fidesszel? Mennyire van együttműködés, kommunikáció? 
Miben kéne együttműködni? Együttműködni mindig kormányoldalon kell. Ellenzéki koalíciót nem szokás működtetni. Nincs kényszer az együttműködésre. Számos kérdésben alapvetően különbözik a véleményünk. Mi konzervatív jobboldali pártként viselkedünk, reagálunk, a Fideszről ez nem mondható el.
Esetleg bizonyos döntéseket az ellenzék egységesen, vagy akár az SZDSZ-szel közösen meg is tudnának akadályozni.
Előfordul, van ilyen.
