- Az elsivatagosodás nem új dolog. A sumér és a babilóniai birodalmak azon néhány ősi civilizáció között vannak, amelyekről azt tartják, gyorsabban hanyatlottak, miután mezőgazdasági termelésük csökkent a tartós szárazság és a vízhiány miatt.
- A sivatagok természetesen terjeszkednek; az elsivatagosodás azonban egy eltérő folyamat, ahol a föld a száraz és félszáraz övezetekben degradálódik, a talaj elveszti a termékenységét és a vegetáció elvékonyodik az emberi tevékenységek és/vagy a tartós szárazságok, áradások miatt.
- A terjedő sivatagok okozta pusztítás 1968-ban váltott ki globális figyelmet, kilenc évvel azelőtt, hogy az ENSZ megtartotta első értekezletét a kérdésről. Mintegy 250 ezer ember és több millió háziállat pusztult el az erőteljes szárazság hatéves időszaka alatt Nyugat-Afrikának a Szaharától délre eső Szahel övezetében, amely Mauritániát, Szenegált, Malit, Burkina Fasót, Nigert és Csádot sújtotta.
- Az elsivatagosodás üteme globálisan gyorsul - állapította meg az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP). Afrika a leginkább érintett földrész; területének kétharmada sivatag vagy száraz terület. Az Egyesült Államok területének majdnem egyharmada érintett az elsivatagosodás által, Latin Amerikában és a karibi térségben ez az arány az összterület egynegyede, Spanyolországban egyötöde.
- Az elsivatagosodás főként a fenntartható fejlődés problémája. Okai közé tartozik a túltermelés, a túllegeltetés, a nem megfelelő öntözési gyakorlat és az erdők kivágása. A rossz földkezelési gyakorlat azokból a társadalmi-gazdasági feltételekből következik, amelyekben a farmerek élnek, és - mint ilyen - megváltoztatható.
