Hozzátette: ezek a társadalmi csoportok a rendszerváltás óta eltelt idő tapasztalatai alapján megérthették, hogy az államtól, a politikai elittől, illetve az egyházaktól nem várhatnak valós megoldást helyzetük javítására. Ezért - mint mondta - a civil szervezeteknek és az érintetteknek saját erejükből kell olyan mozgalmakat indítaniuk, amelyek a megélhetésüket biztosítják. Példaként említette, hogy a vidéken elhagyott földeken dolgozhassanak, illetve nem működő üzemeket indíthassanak újra.
Krausz Tamás leszögezte, ez csak a helyi lakosság támogatásával működik.
Aradi Pál, a Borsodi Civil Közéletiek Szövetségének vezetője arról beszélt, hogy ebből a hárommillió szociális gettóban élő emberből 600 ezer roma, akik etnikai elszigetelése a szociális program megoldatlanságának elleplezését szolgálja.
Kiemelte, ez nem csak Magyarországra, hanem az egész unióra érvényes, ettől függetlenül azonban, elutasítják az etnikai elszigetelést.
Benyik Mátyás közgazdász, a Magyar Szociális Fórum szervezője, az ATTAC Magyarország Egyesület elnöke beszámolt a Social Watch 2007-es jelentéséről, amely szociális szempontból lesújtó képet fest Magyarországról. Tájékoztatása szerint a privatizáció következményei a szociális szférában, az egészségbiztosításban, a munkahely-lehetőségekben jelennek meg és tovább rontja a helyzetet a költségvetés kiadásainak radikális lefaragása.
Krausz Tamás felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar politikai elit 1989. óta nem hajlandó tudomásul venni, hogy Európában Kelet-Európa nem felemelkedik Nyugat-Európához, hanem Latin-Amerika szintjéhez közelít.
Benyik Mátyás elmondta: a rendezvényen megjelent 20 civil szervezet arra próbált megoldást találni, hogy a szociális gettóból milyen módon lehet kijutni, ebben mik a civil szféra feladatai. Jelezte, jövő tavasszal tervezik megrendezni a 2. Magyar Szociális Fórumot.
