Ujhelyi István önkormányzati és területfejlesztési államtitkár azt kérte, hogy a nála lévő anyagokból még ezen a héten hadd küldhessen egy összefoglalót, mert lehetetlennek tartotta két percben a kormányzati programokat felsorolni. Az elmúlt évek intézkedései közül kiemelte a tanyasi gyermekek iskolába járásának segítését, illetve az ivóvízminőség javítását célzó programokat.
Csapody Miklós (MDF) arra volt kíváncsi, hogy Göncz Kinga külügyminiszter szlovák partnerével, Ján Kubissal folytatott tárgyalásain számon kérte-e a révkomáromi múzeum igazgatójának, Fehér Csabának az eltávolítását. Hozzátette, hogy a múzeumigazgatót azért büntették meg, mert Brüsszelben a világ elé tárta a felvidéki magyarok deportálásának ügyét. A képviselő a kormány határozott fellépését kérte a tervezett szlovák rendelkezés ellen, amely betiltatná a magyar helységnevek használatát a tankönyvekben. Mint mondta, ilyen "nacionalfasiszta intézkedéseket" csak az 1930-as évek Romániájából, illetve a Ceausescu-diktatúra legvadabb éveiből ismernek.
Horváthné Fekszi Márta külügyi államtitkár azt válaszolta, hogy a november 16-i külügyminiszteri találkozón Göncz Kinga rendkívül határozottan képviselte a kormány és a parlamenti pártok álláspontját. Kiemelte, hogy a magyar külügyminiszter elfogadhatatlannak nevezte a szlovák oldal viselkedését. Az államtitkár hozzátette: amíg a külvilág felé pozitív üzeneteket küldenek, addig belpolitikájukban kijelentéseikkel, magatartásukkal és tetteikkel is megsértik a magyar kisebbségeket. Horváthné Fekszi Márta kitért arra, hogy Göncz Kinga felhívta a figyelmet arra: nem tudják elfogadni, hogy a magyar nyelvű tankönyvekben a szlovák településneveket csak szlovákul írják, illetve nem oldják meg a szlovákiai Sellye János Egyetem finanszírozási gondjait.
Szabó Zoltán (MSZP) felszólalásában a magyar közoktatás rendkívül szelektív jellegét tette felelőssé a hátrányos helyzetű gyermekek továbbtanulási nehézségeiért. A képviselő azt kérdezte, milyen lépéseket tett az elmúlt években a kormányzat az iskolai szegregáció felszámolására, az integrált oktatás megteremtésére.
Arató Gergely oktatási államtitkár szerint a jogi értelemben vett integráció elérése nem vívmány, hanem minimum. A kormány tetteit ismertetve egy elemet emelt ki. Az országos integrációs hálózat keretében az iskolák szakmai segítséget kapnak ahhoz, hogyan kell együtt nevelni különböző társadalmi hátterű diákokat.
Pesti Imre (Fidesz) botrányokkal terheltnek nevezte a HospInvest Zrt. eddigi privatizációs működését.
A képviselő szerint a cég eddig egy kivételtől eltekintve csak szocialista városokban és a szocialisták által vezetett Heves megyében terjeszkedett, tisztességtelen piaci magatartást tanúsítva. Példákat sorolva állította, hogy a cég Kiskunhalason a szerződésben vállaltak egy részét nem teljesítette.
Említette, hogy a közbeszerzési döntőbizottság Gyöngyösön elmarasztalta, Hatvanban pedig harmincmillió forintra büntette a szocialista vezetésű önkormányzatot. A pályázati kiírás néhány eleme alapján több mint gyanúsnak nevezte, hogy a HospInvestnek akarják "átjátszani" a megyei kórházat.
Kincses Gyula egészségügyi államtitkár azt mondta, az egészségügyben elengedhetetlen az a folyamat, amely a működés ésszerűsítését és a hatékonyság javítását célozza. Kiemelte: örül annak, ha egy önkormányzat úgy dönt, nem privatizálja a hozzá tartozó kórházat, hanem átalakítja gazdasági társasággá vagy működtetését egy erre szakosodott cégre bízza. Mint elhangzott, az egyes önkormányzatok közbeszerzési eljárásai felett a tárcának sem kompetenciája, sem felelőssége nincs. Kincses Gyula megjegyezte: ha valaki szabálytalanul végzett valamit, annak a terhét ő viseli, és ezek az esetek nem az ellátás körülményeit, hanem az eljárást minősítik.
