70 éves Gyulai Líviusz
December 2-án lesz hetvenéves Gyulai Líviusz Kossuth-díjas grafikus, illusztrátor, animációs filmes, érdemes művész. 1937-ben született a Hargita lábánál megbúvó Baróton, ahonnan 1946-ban Sopronba költözött a család. Líviusz itt folytatta iskoláit, bújta
2007. november 30. péntek 12:26 - Hírextra
Nem csak olvasni szeretett, hanem kedves könyveit illusztrálni is, előbb a maga kedvére, aztán tudatosan grafikusnak készülve. Sopronból a budapesti képzőművészeti gimnáziumba, onnan a főiskolára vezetett az útja, ahol 1962-ben végzett, mesterei Kmetty János, Fónyi Géza és Ék Sándor voltak.
Főiskolás korától egyedi grafikával és könyvillusztrációval foglalkozott, Kondor Béla festő, Nagy László, Kormos István költő egyengette az útját. Karinthy Frigyes, Mikszáth Kálmán, Krúdy Gyula, Babits Mihály, szinte az egész kortárs magyar irodalom és a világirodalom nagyjainak (Villon, Balzac, Rostand, Laurence Sterne, Cervantes) műveit illusztrálta már azóta. Bámulatos technikájú ceruza- és tollrajzai, litográfiái, linó-, réz- és fametszetei eredeti látásmóddal, szellemes iróniával, humorral átszőve közvetítik az átélt irodalmi élményt - a legutóbbi években Berecz András, Kóka Rozália, Sinka István meséit, dalait, verseit.
Egyedi grafikáival 1966-ban a Dürer Teremben mutatkozott be, s azóta számos kiállításon szerepeltek a képei itthon és külföldön, sok díjat, elismerést aratva, mindenütt lenyűgözve a közönséget. Lapjain utánozhatatlanul varázsolja elő a régi korokat, nosztalgiát és romantikát, nagy és esendő hősöket, férfit és nőt, pajzánul és jóízűen játszadozva ötletekkel, részletekkel. Pályatársai, barátai, kritikusai nevezték már utolsó Mohikánnak, nagy Varázslónak is senkivel sem rokonítható stílusáról, humorral teli művészi üzeneteiről.
A könyvillusztrálás mellett másik szerelme 1975 óta az animációs filmek készítése, melyeknek forgatókönyveit, történeteit maga írja, zenéjét is maga választja. A Delfínia (1976), az Új lakók (1978), a Jómadarak (1979-80), a Tinti kalandjai (1987-89), a tévésorozatok, Jónás (1996), Golyós mese (1996), Szindbád, Bon voyage (1999), Az én kis városom (2002), Könny nem marad szárazon (2005) egyik díjat nyerte a másik után itthon és külföldön. Filmjei is azt a mélyen átélt, humorral, szellemes gúnnyal átszőtt világlátást tolmácsolják, mint grafikusi munkái. Legutóbbi filmjét, a Krúdy-novellák alapján készített De Ronch kapitány naplóját az idei kecskeméti animációs filmfesztiválon mutatta be.
Gyulai Líviusz elismeréseit a Munkácsy Mihály-díj (1973), Magyar Művészetért Díj (1998) és az érdemes művész kitüntető cím (1989) után 2004-ben a Kossuth-díj koronázta. Legmeghatóbb kitüntetését talán mégis szülőfalujától kapta ez év őszén, amikor róla nevezték el Barót újra megnyitott könyvtárát.
Forrás: MTI