Bauer Tamás közgazdász, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének munkatársa felszólalásában hangsúlyozta: nem nélkülözhető a közszolgáltatások körében a privatizáció. Arra kell törekedni, hogy az állam ne maga gazdálkodjon az erőforrásokkal, hanem csak szabályozza a folyamatokat az egészségügyben is - tette hozzá.
Az egykori SZDSZ-es politikus szerint ebben a körben - ahogy a tervgazdaságban is - még mindig az állam működteti az intézményrendszert, a közalkalmazotti logikában pedig nincs meg a magánszférára jellemző újítási kényszer. Ebből a szempontból Gaskó Istvánnak, a Liga Szakszervezetek vezetőjének is igaza van, hiszen ő egy érdekvédelmi szervezet vezetőjeként a változatlanságban érdekelt - húzta alá.
Bauer Tamás szerint a politikai osztály is - mindkét oldalon - a változatlanság fenntartásában látja saját politikai szempontjainak a megvalósítási lehetőségét.
Chikán Attila, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára szerint a globális folyamatok, az átmenet sajátosságai és a magyar társadalmi, gazdasági helyzet kényszeríti ki a reformokat.
A szakember a problémák között említette, hogy a magyar társadalom - a szocializmus örökségeként - képtelen az öngondoskodásra, ráadásul ma már a gazdasági helyzet is akadálya a társadalmi fejlődésnek. Az állampolgárokat meg kellene nyerni a változásoknak, hiszen például az egészségügyi társadalom egy nagy része is a reformok ellen van.
Chikán Attila szerint a kormány ma "egyszerre nyomja a gázt és a féket", nincs átfogó koncepció, ami összekötné a különböző területeken zajló reformokat. Egyelőre nem lehet tudni, hogy elérte-e Magyarország a mélypontot, de az egyáltalán nem jó jel, hogy az emberek az "utcán vannak" - hangsúlyozta a szakember.
Ferge Zsuzsa szociológus, az MTA tagja is azt hangsúlyozta, hogy sok célja van a reformoknak, de nem átláthatóak és egymáshoz való viszonyuk sem világos. Szerinte újra kellene tárgyalni az egészségügyi reformot, de ez nem azt jelenti, hogy ő reformellenes lenne. A költségvetési megszorítások szükségesek - húzta alá.
A szociológus úgy látja: kérdéses, hogy mindennek magántulajdonba kell-e kerülnie, mert a piacnak egy meghatározó tulajdonsága a kirekesztés. Ráadásul a magyar társadalom többsége nem képes előre gondoskodni magáról - tette hozzá.
Kolosi Tamás szociológus, a TÁRKI elnöke azt mondta: ma Magyarországon az a reform, amiről a kormánypártok meg tudnak állapodni. Lehet, hogy vannak hatástanulmányok, valahol a kormányfő titkos széfjében, de ezek nem ismertek - fűzte hozzá.
A szociológus úgy vélte: a negyvenezres orvostársadalmon belül támogatókat kell találni a reformhoz, mivel a kétezer fős főorvosi kar minden átalakítási próbálkozásnak ellenszegül. Véleménye szerint alapvetően a járóbeteg-ellátásban dolgozó orvosok között lehetne partnereket találni.
Tamás Pál, az MTA Szociológiai Kutatóintézet igazgatója elmondta: nem azzal van a baj, hogy a baloldali kormány nem tudta eldönteni, mennyi piacra van szükség, hanem az a kérdés, hogyan lehet megcsinálni egy reformot.
Gyurcsány Ferenc szerint, ha nincs progresszióra nyitott közkultúra, akkor a politikai diskurzus is töredezett lehet. A baloldaliak és a liberálisok végig azzal küszködnek, hogy van-e idejük a megvalósításra és a visszaigazolásra.
A miniszterelnök zárszavában úgy vélekedett, hogy a megkésettségből és a megosztottságból a sürgetettség érzése keletkezik a kormányban. "Pontosan tudod: ha nem fejezed be, amit elkezdtél 2006 és 2010 között, akkor nemcsak hogy meg fogsz bukni, az egy dolog, a félig kész reformjaidat vissza fogják fordítani" - fogalmazott Gyurcsány Ferenc.
A kormányfő hozzátette: hiába vállal a kormány nagy társadalmi, politikai konfliktusokat, ennek semmi eredménye nem lesz, ha visszafordítják az átalakításokat. "Sem reform, és idézőjelben fogom mondani: sem hatalom" - tette hozzá.
A szombati megbeszélés a német és a magyar alapítvány konferenciasorozatának utolsó eseménye volt. A sorozatban összesen 1.200 emberrel találkoztak a szervezők és szakértők - mondta Baja Ferenc, a Táncsics Alapítvány kuratóriumának elnöke.
