Abdullah király egy róla elnevezett 36 négyzetkilométeres egyetemi campus alapkövét rakta le nemrégiben a Vörös-tenger partjánál. A több mint 12 milliárd dollárból, az arab ország legnagyobb és a világ egyik legnagyobb olajvállalata, a Saudi Aramco által épített egyetemi város 2000 diákot fogad 2009-től a világ bármely pontjáról. Az eredeti tervek szerint a diákok kétharmada külföldről, elsősorban persze arab országokból fog érkezni. A professzorok viszont a világ legjobb egyetemeiről. Adbullah király úgy tűnik, komolyan gondolja országa felzárkóztatását a tudományok terén.

Van is honnan felzárkózni az oktatás terén. A The Middle East 1999-es tanulmány szerint az arab oktatási rendszer a puszta memorizálásra helyezi a hangsúlyt és sokszor fantáziátlan. Az oktatási rendszer általában a magas szintű előadásokra összpontosít, ahol a tanulók nagymennyiségű jegyzetet készítenek, és a vizsgán arra kíváncsiak, mit tudtak bemagolni. Ismerős helyzet.

A memorizálás hangsúlyozásának ára van: az egyén nem képes logikusan gondolkodni, vagy hogy megpróbáljon általános elvek alapján elemezni. A másként gondolkozást nem bátorítják, az oktatóknak nem tesznek fel keresztkérdéseket, de a tanulóknak sem.

  Ma az észak-afrikai és közel-keleti arab többségű országokban mintegy 286 millió ember él. Összetartozásuk alapja az arab nyelv a Korán, az iszlám szent nyelve. Számos ázsiai nép írása az arab íráson alapszik. A klasszikus arab kultúra akkor élte virágkorát, amikor Európa a sötét középkor évszázadait, és akkor indult hanyatlásnak, amikor a keresztes háborúkkal a nyugati civilizáció ismét megismerte és megkedvelte kelet gazdaságát.

Mára az oktatás terén a legtöbb egyetem nagy tudományos gyűjteménnyel rendelkezik, amely a tanszékek munkáját segíti. Több főiskolán képeznek arab pedagógusokat. Az izraeli Beit Berl Főiskola könyvtára 50 000 kötetből és 80 időszaki kiadványból áll, a gyűjteményt főként a környező arab országok kiadványaival gyarapítják.

Hazánkban egyre nagyobb teret nyer az arab oktatás, számos nyelviskolában lehetőség van az arab nyelv elsajátítására. Hiller István oktatási és kulturális miniszter szerint nyitni kell az arab világ, az Öböl-országok, a Kelet, valamint a teljes spanyol ajkú világ felé. Hangsúlyozta ezt, még egy tavaszi fórumon. Az oktatásnak meghatározó szerepe van az érvényesülésben.

Dr. Iványi Tamás, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Sémi Filológia és Arab Tanszékének vezetőjét kérdeztem, hogy nálunk mennyire közkedvelt az arab világ.

Mennyien választják az ELTE-n az arab szakot?

Jelen pillanatban van 25 első, és 25 másod évesünk és összesen a tanszéken, 104 diák. A teljes létszám, doktori hallgatókkal együtt körülbelül 130, de mindig van 10-12 diák, akik külföldön tanulnak és kihagyják a hazai tanévet.

Mióta működik az egyetemen az arab tanszék?

1873 óta, akkor még Pázmánynak hívták, ELTE-nek csak 1949 óta nevezik. Az első tanszék indulásának Eötvös Lóránd volt a kezdeményezője, ami elmondja a szak jelentőségét.

Milyen ötletnek tartja a szaúd-arábiai csúcsegyetem létrehozását? Milyen hatásai lehetnek az arab világra?

Az araboknál mindenhol óriási lépésekkel létesítik az új egyetemeket, főleg Arábiában. Új egyetem az Emirátusok többi országában korábban csak Abu Dhabiban volt. Most a többi Emirátus is féltékenységből belendült. Többek között Dubaiban, Sardzsaban, de Abu Dhabiban már kettő is van. Ománban a Szultán Kábúsz Egyetemet már a 80-as években létrehozták, de most ott is óriási fejlesztések vannak.

Mi az oka annak, hogy csak most jutottak el idáig?

Rájöttek arra, hogy eddig óriási pénzeket dobtak ki arra, hogy külföldön taníttatták a diákjaikat. Főleg Arábiában, és ezt most próbálják helyi úton megoldani.

Önök a tanszéken milyen tantárgyakat oktatnak?

A Bolognai rendszer átalakulása miatt elég nagy kavarodás van. Van még a régi típusú képzés és az új is. A tantárgyak között van az irodalmi arab nyelv, és ennek a beszélt változata is. Hiszen ez az egyetlen nyelv, ami az összes arab országot összeköti, a többi az csak nyelvjárás. Tanítunk többek között egyiptomi nyelvjárást, de első sorban írott nyelvet, régit és modernet is. Ezen kívül irodalom, történelem, iszlám, arab varázslás, az iszlám tudomány története, a nő helyzete az iszlámban évek óta tananyag.

Növekszik vagy csökken a szakra jelentkezők száma? Mennyi népszerű ma a fiatalok körében az arab világ?

Egyenlőre növekszik. Az 1960-as években, mikor utoljára felvétel volt, akkor összesen öt év alatt tizenegy diák volt. Egészen 1992-ig 10-12 tanítványunk volt. Akkor lépett az előző rendszer életbe, újabb felvételi lett, és 15 fővel keretlétszámot határoztak meg. Általában mindig 18 fő volt, mert egyéb lehetőségeink is voltak. Három évvel ezelőtt megint változott a felvételi rendszer, akik akkor kezdtek hatvanan voltak, vagyis a mostani harmadéveseink. Ez elég drasztikus és váratlan változás volt, de a leolvadás az mindig megvan, akik nem bírják anyagilag, vagy tanulás szempontjából. Most negyvenöten vannak, de tízen külföldön tanulnak. A következő két évben már normalizálódott a létszám, és 25-30 diákot vettünk fel.

Az mennyire jellemző, hogy az egyetem elvégzése után, további boldogulásuk helyszínéül valamelyik arab országot választják a fiatalok?

Tanulni mindképpen nagyon sokan kimennek. Az állami ösztöndíjak száma sajnos erősen csökkent, a diákok száma viszont elemelkedett, mivel egy másik egyetemen is tanítanak arabot. Így kénytelenek saját maguknak megszervezni a külföldi tanulást. Feltalálják magukat, nem kell őket félteni. Sokan mennek ki tanulni Szíriába, a saját pénzükön. Rájöttek, hogy ott az élet sokkal olcsóbb, mint Budapesten. Míg idehaza egy vidéki tanuló, budapesti szállásának feléért, harmadáért kap Szíriában is szállást addig nyilván oda fognak menni tanulni. Nem mellékes az sem, hogy ott olcsó beiratkozni a kurzusokra. Úgy gondolom ez nem csak az arab szak elvégzésének a problémája. Mindenhol vannak gondok. A diploma megszerzése nem jogosít automatikusan állásra, ezt az utat mindenkinek egyénileg kell kijárni.

Fotók: National Geographic