"A szólásszabadság és a gyülekezési szabadság testvérek, mind a kettő a legerősebben védendő és a legősibb szabadságjog. Mind a kettőre áll, hogy nincsen előzetes cenzúra. Ezt a szólásszabadságnál bevette a jogi kultúránk, a gyülekezésnél nem. Bár jogilag nincs engedélyezési kötelezettség, a bejelentési kötelezettség a gyakorlatban úgy funkcionál, mintha engedély lenne, hiszen a rendőrség megtilthatja a gyülekezést" - fogalmazott.
Sólyom László alkotmányellenesnek nevezte a gyülekezési törvény azon passzusát, mely szerint ha egy tüntetést nem jelentenek be három nappal korábban, akkor azt fel kell oszlatni. Véleménye szerint "nagyon sokat javult a tavaly őszi események óta az eljáró állami közegek magatartása, de "még most is bezsuppolják az újságírókat, pedig a jogállami kultúra ott kezdődik, hogy disztingválni tudunk".
A köztársasági elnök szerint sokat javult a rendőrök magatartása a tavaly őszi események óta, de szavai szerint még most is bezsuppolják az újságírókat, "pedig a jogállami kultúra ott kezdődik, hogy disztingválni tudunk".
Az államfő utalt arra, hogy az újságírónak van egyfajta közfunkciója, ő a másik szabadságjog: a sajtószabadság érdekében jár el, mert csak informáltan lehet véleményt alkotni.
"Nagyon nagy különbség van, ha valaki ott van, és perecet árul, vagy pedig újságíró. Disztingválni kellene" - fogalmazott.
A köztársasági elnök szerint óriási jelentősége van, főleg tavaly ősz óta, hogy a sajtó mindenhol jelen van. Arra hívta fel a figyelmet, hogy "ez a terepmunka" egyfajta szolidaritást alakított ki a sajtóban.
"És egyfajta empátia is kialakult: ha ott van az újságíró, és őt is megkergetik, akkor nagyobb megértést fog tanúsítani az iránt, ha egy járókelőt elkapnak, és jól összevernek vagy bevisznek. Rájön, hogy ez nincs egészen rendjén, és nem lehet azzal elintézni, hogy rossz helyen volt, vagy ilyesmi" - hangsúlyozta Sólyom László.