Kijárási tilalom, rendkívüli állapot, szükségállapot. Mit jelentenek ezek, s mikor, ki rendelheti el?

A rendkívüli állapot lényegében háborús helyzetet - vagy hadiállapotot - jelent. Ennek kihirdetése az Országgyűlés hatáskörébe tartozik. Ha az adott helyzetben az Országgyűlés nem tud összeülni, akkor a köztársasági elnök gyakorolja a parlament hatáskörét. Szükségállapotot tömegzavargások, súlyos katasztrófa esetén hirdethetnek ki, ugyancsak az Országgyűlés hatáskörében, illetve adott esetben a köztársasági elnök jogkörében. Említeném még a megelőző védelmi helyzetet - amikor közvetlen támadás veszélye áll fenn -, szintén az Országgyűlés illetve a köztársasági elnök hatásköre az intézkedések elrendelése. Rendkívüli állapot esetén intézkedhet a Honvédelmi Tanács, melynek elnöke a köztársasági elnök, tagjai pedig az Országgyűlés elnöke, a parlamenti képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjainak vezetői, a miniszterelnök, a miniszterek és tanácskozási joggal a honvéd vezérkar főnöke - foglalta össze a tudnivalókat dr. Szikinger István.

Az Országgyűlés mikor van akadályoztatva, illetve ennek a tényét ki dönti el?

Akkor mondhatjuk, hogy akadályoztatva van munkájában, ha nem ülésezik és összehívása az idő rövidsége, továbbá a hadiállapotot vagy a szükségállapotot kiváltó események miatt elháríthatatlan akadályba ütközik. Ennek tényét, a kihirdetések indokoltságát az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Miniszterelnök együttesen állapítja meg.

Megelőző védelmi helyzetben, rendkívüli és szükségállapotban az újságírókra is vonatkoznak korlátozó intézkedések. De tudósítani ilyenkor is kell, sőt!

Természetesen kell, noha értelemszerűen az újságírók munkáját is befolyásolják az intézkedések. Az újságíró, tudósító és a sajtóterméket előállító (továbbiakban tudósító) csak az arra feljogosított szervek: hivatalos szóvivő, a Magyar Rádió, Magyar Televízió, Duna TV és a Magyar Távirati Iroda által közölt adatokat használhatja fel tudósításához. A tudósító csak olyan tájékoztatón vagy hivatalos rendezvényen vehet részt, amelyre a rendező szervtől meghívást kapott. Ezek mellett elrendelhető a sajtótermékek és tömegtájékoztatást szolgáló más köztermékek előzetes ellenőrzése és megjelenésük közzétételi engedélyhez kötése, melyet a sajtóterméket ellenőrző katonai szerv (katonai cenzúra) ad ki - tudatta az akotmányjogi szakértő.

A megelőző védelmi helyzetre, rendkívüli állapotra, szükségállapotra vonatkozó szabályok közül akad néhány, mely a polgári lakosságot is érinti. Említene néhány érdekesebb intézkedést?

Elrendelhető, hogy az ország meghatározott területét a lakosságnak a szükséges időtartamra el kell hagynia, egyben kijelölhető a lakosság új tartózkodási helye. Korlátozható illetve megtiltható azonban a magyar állampolgárok külföldre utazása is. A takarék -és nyereménybetétekből, valamint az értékpapírok alapján történő kifizetések teljesítése korlátozható, illetve ideiglenesen felfüggeszthető. Végül megemlíteném az óvóhelyeket, ezek kialakítása és építése is elrendelhető, valamint a jegy- és utalványrendszer alkalmazására is sor kerülhet. Nyilvánvaló, hogy a felsorolás oldalakat venne igénybe, hiszen a rendelkezések külön kitérnek a honvédelem, a közigazgatás, az igazságszolgáltatás, a gazdasági-anyagi szolgáltatás területére.

Többször említette a köztársasági elnököt. Alkotmányunk alapján erős vagy gyenge elnökünk van?

Érdekes kivételnek számít, hogy szükségállapot esetén a köztársasági elnök rendeletet adhat ki, egyébként ez nem jogköre. Beszélgetésünk tárgykörét illetően a köztársasági elnöknek erős jogai vannak. Normál körülmények között viszont a magyar alkotmány abból indul ki, hogy van egy parlamentünk, tehát parlamentáris demokráciában élünk, így a döntéshozás a parlament joga. Ki is mondja az alkotmány, hogy az Országgyűlés gyakorolja a népszuverenitásból eredő jogokat. Így ma gyakorlatilag a köztársasági elnöki intézményt, az Alkotmánybíróságot is megszüntethetné, kétharmados többséggel. Óvatosságra int, hogy ahol erősebb elnöki rendszerek vannak - tőlünk keletebbre -, könnyen diktatórikusá válik a hatalom. Úgy vélem, hazánkban is veszélyes lehetne egy kézbe nagy hatalmat letenni. De annak nem látom akadályát, hogy az elnök kicsit markánsabban jelenjen meg - zárta a gondolatsort dr. Szikinger István.

Hamary Dénes