A vízzel három gond lehet: ha túl sok, ha túl kevés, vagy ha rossz a minősége - véli Nováky Béla, a Szent István Egyetem hidrológus kutatója.
A hőmérséklet emelkedése miatt a gleccserek és a hótakaró olvad, az évszázad közepéig jelentősen csökken területük és a bennük tárolt víz mennyisége Európában. Az olvadás és a gyakori, heves csapadékok növelik az áradások esélyét.
A klímaváltozással várhatóan csökken a hó formájában lehulló csapadék, az olvadás időpontja pedig előbbre tolódik az évben. Európa déli részén a nyári csapadék csökkenése miatt gyakoribb lesz a hidrológiai aszály. Ekkor a folyók vízhozama, a vízállás vagy a vízszint tartósan alacsony. Az eddig száz évente előforduló súlyos hidrológiai aszály az éghajlatváltozás miatt nagyságrendileg gyakrabban, tíz évente jelentkezhet Európa déli részén - tette hozzá Nováky Béla.
A vizek hőmérsékletének emelkedése, és a hirtelen keletkező, gyors árvizek által a vízgyűjtőkről nagyobb mennyiségben lemosott szennyeződés egész Európában ronthatja a vízminőséget is.
