Mint írta, egy kereskedelmi rádióban elhangzott műsor után támadt benne a kétely. A műsorban közlése szerint azt állították, hogy egyesek többször (huszonötször) is aláírták a népszavazást támogató íveket.
A bíróság arra hívta fel a figyelmet, hogy mindhárom kérdés esetében a szükségesnél 50 ezer több érvényes aláírás érkezett, a kérelmező által említett alacsony számú aláírás nem indokolja a matematikai statisztikai módszer mellőzését.
A saját ügyében eljáró ügyvéd formai kifogást is támasztott; eszerint az OVB nem bírálta el ebben az ügyben december 4-én benyújtott beadványát. Az LB erre azt közölte: e kifogást érdemben éppen azért nem bírálhatta el, mivel azzal kapcsolatban "bírósági felülvizsgálatra alkalmas OVB határozat nem érkezett".
Korábban Rytkó Emília, az Országos Választási Irodánál (OVI) vezetője közölte, hogy a vonatkozó országos választási bizottsági döntést megtámadták az LB-n.
Az OVB szerda este állapította meg, hogy a Fidesz mindhárom népszavazási kezdeményezésében összegyűlt a megfelelő számú aláírás, így várhatóan a tandíj, a vizitdíj és a kórházi napidíj kérdésében kiírható a referendum.
Az OVI jelentése szerint a vizitdíj kérdésében legkevesebb 254.425, a tandíj kérdésében legalább 254.759, míg a kórházi napidíj esetében minimum 252.852 hiteles aláírás gyűlt össze. (A referendum kiírásához legalább 200 ezer hiteles aláírásra van szükség a törvény szerint; a Fidesz által leadott aláírások száma pedig kérdésenként megközelítette a 330 ezret.)
Az aláírások hitelességét "99 százalékos valószínűséggel", ötszázalékos matematikai mintavétellel állapította meg a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala, amelyet az OVB október 24-én bízott meg a számlálással.