A konferencián a miniszter elmondta, hogy a világon 650 millió fogyatékos ember él, közülük 577 ezer Magyarországon. Kiemelte, hogy az ő helyzetük rendezéséről szóló ENSZ dokumentumot Magyarország az elsők között írta alá.
Hangsúlyozta: a hallássérülteket nem csak a fogyatékos társadalom egy csoportjaként kell kezelni, hanem nyelvi kisebbségként is.
A miniszter fontosnak tartja, hogy a jelnyelvi tolmácsok képzésére megfelelő eszközöket fordítsanak, ezzel elősegítve a hallássérült emberek és a tényleg hallók közötti kommunikációt.
Szintén fontosnak nevezte, hogy a jelnyelvre és az ezen történő oktatásra nagyobb gondot fordítsanak.
Ilyen feladatokra 1,4 milliárd forintot fordít a kormány a jövőben. Ebből 840 millió forintot fordítanak akadálymentesítésre, aminek része a "kommunikációs-akadálymentesítés" megvalósítása is.
Kósa Ádám, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének elnöke egyebek között arról beszélt, hogy ez a társadalmi csoport Magyarországon megfelelő politikai képviseletet kap.
Hangsúlyozta: a hallássérültek ugyanúgy a társadalom tagjai, mint mindenki más.
Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke üdvözölte a 100 éve alakult szövetség közgyűlését, amelyik mint mondta, az egyik legrégebbi civil szervezet Magyarországon.
Ennek a szövetségnek az a célja, hogy közösséget szervezzen annak érdekében, hogy tagjaik megfelelően beilleszkedjenek a társadalomba.
Szili Katalin hangsúlyozta: az állami és kormányszervek mindent megtesznek a fogyatékosok segítése érdekében.
