A díjazottak

Az alábbiakban közöljük a díjazottak rövid életrajzát.

Tandori Dezső 1938-ban született Budapesten. Tanulmányait az ELTE Bölcsészettudományi Karának magyar-német szakán végezte. Eleinte neves külföldi szerzők, köztük klasszikusok műveit ültette át magyarra. 1968 óta publikál önálló műveket. Gyermekkönyveket, rádiójátékokat írt; 1993 óta tagja a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának. Munkásságát számos más elismerés mellett Kossuth- és József Attila-díjjal, a Nemzetközi Pen Club díjával, idén pedig Goethe-éremmel ismerték el.

Lukács Sándor 1947-ben született Miskolcon; 1972-ben szerezte meg diplomáját a színművészeti főiskolán, azóta a Vígszínház tagja. Első főszerepe a Kapás Dezső rendezte Don Juan volt, játszott a hetvenes évek két nagy sikerdarabjában, a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról, és a Harmincéves vagyok című előadásban. Számos filmben láthatta a közönség: egyebek mellett a Madárkák, a 141 perc a befejezetlen mondatból, a Mephisto, a Kreutzer szonáta című alkotásokban.

Schrammel Imre 1933-ban született Szombathelyen, az Iparművészeti Főiskolán szerzett diplomát. 1958-tól az intézmény tanára, 1990-től egyetemi tanár, 1993 és 1999 között az Iparművészeti Egyetem rektora volt. A Kossuth-díjas alkotó a Magyar Művészeti Akadémia tagja, számos önálló kiállítást rendezett, műveit több nemzetközi díjjal jutalmazták. Főbb művei közé tartoznak a pécsi Nemzeti Színház domborműve mellett a Nemzeti Színház épületszobrászati alkotásai.

Glatz Ferenc 1941-ben született Budapesten. 1968-tól a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Történettudományi Intézetének munkatársa, majd igazgatója, 1989 és 1990 között a Németh-kormány művelődési minisztere, 1996 és 2002 között az MTA elnöke volt. 1995-ben Széchenyi-, 1997-ben Herder-díjat kapott, 2004-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje polgári tagozata kitüntetéssel ismerték el kiemelkedő, külföldön is ismert tudományos, oktató és ismeretterjesztő tevékenységét, a tudományszervezésben elért eredményeit és a magyar tudományosság nemzetközi elismertetésében végzett munkáját.

Hankiss Elemér 1928-ban született Debrecenben. Az ELTE angol-francia szakán Eötvös-kollégistaként szerzett diplomát. Kutatási területe az 1960-as években az irodalomelmélet, az 1970-es évek eleje óta a szociológia, főként értékszociológia, az 1980-as években elsősorban a politikai szociológia volt. 1990 és 1993 között a Magyar Televízió elnöke volt. Számos könyv szerzője, többek között a Diagnózisok-sorozat, Az emberi kaland és Az ezerarcú én című munkák fűződnek a nevéhez. Több hazai és külföldi egyetem tanára. Munkásságát 2006-ban Széchenyi-díjjal ismerték el.

Finta József 1935-ben született Kolozsváron. 1958-ban szerzett építészmérnöki diplomát. Számos budapesti szálloda, köztük az egykori Duna Intercontinental és a Fórum, a Novotel, a Kempinski, valamint a kongresszusi központ is a nevéhez fűződik. Először 30 évesen, 1965-ben, majd 1972-ben kapott Ybl-díjat, 1996-ban Kossuth-díjjal tüntették ki. 1995-ben önálló irodát nyitott, azóta tervezte Budapesten a Teve utcai rendőrpalotát és a WestEnd City Centert. A Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia tagja.

Rangos Katalin 1952-ben született Budapesten. A jogi egyetem mellett a rádió riporter-tanfolyamán is tanult. Riporterként, majd rádiós szerkesztőként dolgozott. 1987-től a Magyar Televízió főmunkatársa, szerkesztője volt a Híradónak, vezette a Hét című műsor szerkesztőségét, majd 1990 és 2003 között a Magyar Rádió vezető szerkesztőjeként tevékenykedett. 2004 óta az MTV elnöki és műsorpolitikai főtanácsadója. 1998-ban Táncsics Mihály-díjat kapott.

Perényi Miklós gordonkaművész 1948-ban született Budapesten. 7 éves korától a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán tanult Zsámboki Miklós és Banda Ede növendékeként, többször is részt vett Pablo Casals mesterkurzusain. A klasszikusoktól a kortárs zeneszerzőkig számos művet játszott lemezre. Liszt Ferenc-, Bartók-Pásztory-díjas érdemes és kiváló művész, 2006-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje polgári tagozatával, 1980-ban, majd 2007-ben is Kossuth-díjjal tüntették ki.

Jankovics Marcell 1941-ben született Budapesten. 1975-ben Oscar-díjra jelölték Sisyphus című filmjét, majd 1977-ben megkapta a Cannes-i Arany Pálmát a Küzdők című alkotásért. 1984-ben minden idők legjobb rajzfilmje díját kapta a Fehérlófia című művéért Los Angelesben. Főbb rendezései közé tartozik még a János vitéz, az Ének a csodaszarvasról, valamint a Gusztáv és a Magyar népmesék című sorozat. Több könyve is megjelent. 1994 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja. Munkásságát Balázs Béla- és Kossuth-díjjal is elismerték.

Egerszegi Krisztina 1974-ben született Budapesten. 1988-ban a szöuli és 1992-ben a barcelonai olimpián 200 méteres hátúszásban, Barcelonában 100 méteres hátúszásban és 400 méteres vegyes úszásban nyert aranyérmet, 1996-ban Atlantában a 200 méteres hátúszásban lett olimpiai bajnok. Minden idők legeredményesebb magyar női olimpikonja. Kétszeres világ- és kilencszeres Európa-bajnok. 1992-ben Európa legjobb sportolónőjévé választották, itthon hatszor volt az év legjobbja. 2001-ben a XX. század legjobb magyar női sportolójává választották. Megkapta a NOB Olimpiai Érdemrendjét, pályafutásáért életmű fair play-díjat vehetett át.