A tárca vezetője kifejtette: nem ért egyet azokkal a véleményekkel, amelyek az oktatás bármely szintjén az állam szerepvállalását megszüntetnék.
Hiller István rossz iránynak nevezte az állam esetleges kivonulását a felsőfokú oktatásból. Mint mondta, a privatizációt ellenzi, s ha kell, ellene minden súllyal fellép.
Az állami felsőfokú intézményrendszer megtartása hosszú távú érdeke az országnak - jelentette ki.
A szaktárca vezetője szólt arról, hogy a demográfiai helyzet három-négy éven belül a felsőoktatást is erőteljesen érinti majd.
Utalva a közelmúltban nyilvánosságra került nemzetközi tanulói teljesítményméréseken produkált magyar eredményekre, azt mondta, hogy a gyermekek tízéves koráig a magyar oktatási szisztéma megfelelően működik. A miniszter kiemelte az óvoda szerepét, amelyre az eddigieknél is nagyobb figyelmet kell fordítani, értékeit őrizni kell.
A problémák felső tagozaton jelentkeznek - jelezte, hozzátéve: úgy látja, hogy az irány, amelyet követnek, megfelelő e téren, de az eredményekhez időre és türelemre van szükség.
A falusi kisiskolákra vonatkozó felvetésre úgy válaszolt, hogy a cél: az alsó tagozatot mindenütt megtartani, míg felső tagozaton általában már közös, jól felszerelt intézményben kell folynia a képzésnek. A tárca vezetője szerint ez helyes irány.
A miniszter kitért arra, hogy helyes volt a kétszintű érettségi bevezetése, s az elvégzett finomhangolásokkal a feladatát ellátni képes rendszer született.
A felsőoktatásban a szerkezet, a finanszírozás átalakításában, a hallgatói juttatások rendszerében, az infrastruktúra fejlesztésében erőteljes előrelépések történtek, a minőségbiztosítás és az akkreditáció területén az elkövetkező fél évben várhatók nagyobb módosulások - mondta.
Kérdésre válaszolva közölte: a szaktárca büdzséje jövő évben várhatóan mintegy 10 milliárddal lesz magasabb, ám a végszavazás előtt Hiller István nem kívánt pontos számot mondani.
A tárca első embere ugyanakkor hangsúlyozta: az oktatást egységes egészként kell kezelni, amelynek ha bármely részét megváltoztatják, az az egész rendszert érinti.
Pálinkás József (Fidesz) egyetértett a miniszter utóbbi kijelentésével.
A korábbi tárcavezető hozzáfűzte: a magyar közoktatás legfontosabb intézménye az óvoda, s minden porgrammal, ami az óvodáztatás kiterjesztését célozza, egyetért. Mint mondta, a magyar cigányság felzárkóztatásának egyik legfontosabb kérdése, hogy már az óvodában megkezdődjön az integrációjuk. Ugyanakkor szükség van az óvodák fokozott állami támogatására is - hangsúlyozta.
Pálinkás József szerint az, hogy alsó tagozaton nincs gond a gyermekek teljesítményével, azzal magyarázható, hogy itt volt a legkevesebb reform. Talán ezért működik a legjobban - jegyezte meg.
Felső tagozaton a fiatalok iskolához, tanárokhoz való viszonya megváltozik. Véleménye szerint a nemzetközi felmérések eredménytelensége nem kifejezetten szakmai jellegű, hanem nevelési hiányosságokból fakad.
Hangoztatta: minden gyermeket életkorának megfelelően kell értékelni, és ezt az ő, illetve szülei tudomására kell hozni.
A falusi kisiskolákról kifejtette: ezek az intézmények küldetést valósítanak meg a kisfalvakban, ezért átlagon felüli támogatást kell biztosítani számukra.
A kétszintű érettségiről azt mondta, hogy az mára elfogadottá vált, de jelenlegi formáját módosítandónak tartotta, megszervezése ugyanis szerinte zűrzavarosan történik.
Pálinkás József szerint az iskola feladata, hogy végig vigye a diákokat, s a 12. év végén legyen az érettségi vizsga.
A felsőoktatásban a PPP-beruházások egy részét elhibázottnak, drágának nevezte. Több kollégiumban a férőhelyeket nem tudják majd feltölteni - prognosztizálta. Ha a fejlesztések állami forrásból valósultak volna meg, jobban meggondoltuk volna, mire fordítjuk ezeket a pénzeket - tette hozzá.