2024. november 23. - Kelemen, Klementina

Gárdás szereplések és magánakciós demonstráció

Húsz-harminc emberrel lesz jelen a Magyar Gárda pénteken Kerepesen az iskolai felvonuláson. Ugyanakkor sem a Szülői Közösség sem a tanárok nem kérnek a gárdából és cáfolják, hogy ők szerveznék a demonstrációt, amely szerintük mindössze két ember akciója.
2007. december 13. csütörtök 15:53 - Hírextra
Vona Gábor megerősítette a Roma Sajtóközpont értesülését, mely szerint a Magyar Gárda jelen lesz a pénteki kerepesi demonstráción. A gárda és a Jobbik vezetője elmondta: várhatóan 20-30 gárdista biztosítja majd a rendezvényt, hogy az „törvényes és békés keretek között zajlódjon le.” Vona Gábor azt állította: a szervező helyi civilek, „az aggódó szülők” kérték őket erre a szerepre. Kedden az iskola igazgatója is úgy nyilatkozott, hogy a Szülői Közösség szervezi a felvonulást. A testület választmányának elnöke azonban határozottan cáfol. Laukó A. Zsolt kijelentette: nem ők szervezik a demonstrációt és nem ők hívták a településre Magyar Gárdát, és a 32 tagú testület nem hozott erről igenlő határozatot. Az elnök elmondta: a tüntetés ötletét először az a Ferenczi Lajos vetette fel az iskolaigazgatónak, akivel kapcsolatban az MTV székházának ostroma kapcsán eljárás is indult, a Szülői Közösséget pedig ismerőse, az a Szászi Zoltán kereste meg, aki bejelentette a rendőrségen a felvonulást. A helyi cigány önkormányzat vezetője is ugyanezt állítja. A választmányi elnök hozzátette: az iskolát megrágalmazták a felvonulásról szóló felhívásban, túlzóak az abban lévő állítások, melyek szerint az iskolában „mindennaposak a lopások, a fizikai bántalmazások és a megfélemlítések.” Laukó A. Zsolt nem érti, hogy mit keres a Magyar Gárda Kerepesen, hiszen ellentétben velük, nekik nincs helyi pedagógiai programjuk. Közben az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) és a Roma Polgárjogi Alapítvány (RPA) elnöke a helyi roma vezetővel együtt közös sajtótájékoztatót tartott szerdán délután a településen. Az eseményen a helyi közélet több ismert szereplője is ellenezte a felvonulást. Az OCÖ elnöke, Kolompár Orbán arra kérte Franka Tibor polgármestert, akadályozza meg a demonstrációt. A szintén jelenlévő Franka erre úgy válaszolt: próbálta, beszélt a Magyar Gárdával, de nem sikerült. Kolompár azt mondta: ha a Magyar Gárda kivonul, a roma politikusok is jelen lesznek. A polgármester erre úgy reagált: ha kell, saját maga megy a cigánytelepre megvédeni a romákat, ugyanakkor ő is azt ismételte, hogy a felvonulást a Szülői Közösség és a tanárok támogatják. Ezt az iskola történelemtanára is cáfolta. Pásztor György a Roma Sajtóközpontnak elmondta: a szerdai tantestületi ülésen egyetlen tanár sem támogatta a tiltakozást. Ő is megerősítette, hogy a demonstrációt Szászi és Ferenczi szorgalmazták. Horváth Aladár, az RPA elnöke szerint a kerepesi ügy is azt bizonyítja, hogy nem a cigányok és nem cigányok között húzódik a frontvonal, hanem a jogállam, a társadalmi béke hívei és ellenségei közt. Horváth utalva a tatárszentgyörgyi felvonulás kapcsán tett politikai nyilatkozatokra úgy vélte: eddig soha nem tapasztalt módon és mértékben szólalt meg a politikai elit és a jogállam intézményei teszik a dolgukat. Sólyom László köztársasági elnök, Gyurcsány Ferenc kormányfő, Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, és Lomniczi Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke is elítélte a Magyar Gárda tatárszentgyörgyi demonstrációját, amely ellen a Fővárosi Főügyészség hivatalból vizsgálatot indított. Horváth Aladár azt mondta: abban bízik, hogy a tatárszentgyörgyi kerepesi történettel együtt már lesz annyi bizonyítéka az ügyészségnek, hogy betilthassa a gárdát. Kolompár Orbán szerint is minden jogalap adott arra, hogy az ügyészség feloszlassa a Magyar Gárdát. Balog Zoltán, az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil és vallásügyi bizottságának fideszes elnöke közleményében üdvözölte Sólyom állásfoglalását. „Elutasítom a Magyar Gárda megfélemlítésre irányuló felvonulásait, azon közéleti szereplők szóhasználatát, akik "cigánybűnözésről" beszélve igyekeznek ellentétet szítani magyarok és magyar romák között"— írja. A Magyar Demokrata Fórum pedig arra kérte közleményben az ország valamennyi településén az önkormányzati képviselő-testületeteket: határozatban nyilvánítsák településükön nem kívánatos szervezetnek a Magyar Gárdát, és a társalakulatait. Az SZDSZ is közleményben üdvözölte Sólyom állásfoglalását. Lomniczi Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke pedig a kisebbségi ombudsmannak címzett levelében hatékonyabb jogi szabályozást sürget a közösségeket ért sérelem esetén és az erről szóló kezdeményezését eljuttatta az Országgyűlés alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának elnökéhez.

A „cigánybűnözés”
Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban az elmúlt évtizedekben elemzések sora bizonyította, hogy egy kisebbségi által elkövetett bűncselekmény nagyobb eséllyel kerül a hírekbe. Az elemzések rendszerint jóval nagyobb arányú kisebbségi bűnözést mutatnak be, mint amilyen az elkövetési arány a való életben.
A sok évtizedig bevett magyarországi gyakorlat, amely szerint kizárólag a roma bűnelkövetőknek etnikai hovatartozásának van hírértéke, más magyarországi kisebbségek (vagy éppen a többségiek) esetében nincs, természetszerűleg járult hozzá a roma identitás és a bűnözés közötti közvetlen összefüggés folyamatos sugalmazásához. Bár kutatások már a nyolcvanas években bizonyították, hogy a romák körében nem nagyobb a bűnözés, mint a hasonló szociális helyzetű csoportok körében, ez nem befolyásolta a romákkal szembeni közvélekedést. Kutatási adatok szerint a szegények közül nagyobb számban kerülnek ki bűnelkövetők, mint a jómódú rétegek köréből. A cigányság bár az alacsonyabb státuszú csoportban van jelen nagy arányban, nem követnek el több bűncselekményt roma szegény emberek, mint a nem roma szegények. Egy kilencvenes évekbeli előkutatás pedig arra a megállapításra jutott: a roma elítéltek aránya nagyjából megfelel a romáknak a szegény társadalmi rétegen belül képviselt arányával, ám a kutatásnak nem lett folytatása.

A “cigánybűnözés” sztereotípiáját nem csak a többségi előítéletek, vagy a sajtó, hanem évtizedekig a bűnüldözés intézményrendszere maga is támogatta. A rendőrség kötelékében a kilencvenes évekig működtek -- és erőteljes sajtómunkát végeztek -- az úgynevezett cigányvonalak, amiket ugyan a rendszerváltás környékén megszüntettek, azonban az évtized közepéig kellett várni arra, hogy a rendőrség gyakorlatában a “cigány származás” ne legyen különös ismertetőjel.

Egyes lapoknak a rendőrségtől származó körözési híreiben ma is előfordulnak a roma származásra utaló kitételek. A bűnözés dominanciája a romák médiaképében a legtöbb kelet-európai országban megfigyelhető jelenség: egy romániai kutatásban a romák kapcsán a jelzős szerkezetek kétharmada az erőszakosságra, bűnözésre utalt.
A roma bűnözés sztereotípiája ugyanakkor folyamatos megerősítést nyer a közbeszédben is: magas rangú politikusok és vezetők is rájátszanak ezekre az előítéletekre. Magyarországon miniszterelnök is többször is hangoztatott olyan, az előítéletességre játszó kijelentéseket, hogy “a cigányok lakta területeken rohamosan nő a bűnözés”, és “a cigányoknak ki kell vetniük magukból a bűnöző elemeket”, vagy a romákat a devianciával azonosító előítéletet: „szomorúan sok lakás sorsa lett az Magyarországon, hogy szépen fölépítették, beköltöztek a roma családok, és akkor azt látták az emberek, még egy év sem kellett, hogy elteljen, hogy ezek a lakások teljes egészében lezüllöttek, föltépkedték a parkettát, tönkrementek a nyílászárók”.

Roma Sajtóközpont
Forrás: MTI
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Belföld témában
Ön megbuktatná a Fidesz-kormányt?
Igen
Nem
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását