Szegeden a Kodály Zoltán születésének 125. és halálának 40. évfordulója alkalmából rendezett jubileumi év keretében a szakemberek arra keresik a választ: lehet-e a zene mindenkié?
Kerek Ferenc úgy vélte: közös gondolkodással a gyakorlatban kellene megoldásokat találni, amelyek újra a középpontba tolják a zenei nevelést.
Kutatások bizonyítják ugyanis, hogy azok a gyerekek, akik már korán találkoznak a muzsikával, sokkal nyitottabbak, fogékonyabbak a világ dolgaira, sokkal több mindent átfogóbban megértenek és megéreznek - tette hozzá a dékán.
Kerek Ferenc kiemelte: a tétova útkeresés helyett a struktúra átalakítására és a pedagógusképzés reformjára lenne szükség. Mint mondta, az iskolai óraszám-emelés mellett elsősorban a példamutató oktatóknak van nagy szerepük, a személyiség kisugárzó ereje ugyanis nélkülözhetetlen a nevelésben.
A dékán véleménye szerint Magyarországon az iskolák között szakadék tátong: egyik típusban a szerény körülmények között élő, szerény képességű gyerekek járnak, a másik típusban a jó képességű és jó körülmények között élő gyerekek tanulnak. Ezt a kettősséget kell feloldani, ebben például a minőségi hangszeres pedagógusképzés sokat segíthetne - jegyezte meg.
Hangsúlyozta: a problémák ellenére nem nevezhető elmaradottnak a zenei oktatás Magyarországon, csak más országokban sokkal komolyabban vették a Kodály Zoltán módszerére épülő zenei szemléletet. A magyar zeneoktatás nincs mélyponton, de lehet ennél hatékonyabban, jobban csinálni - tette hozzá Kerek Ferenc.