Szuhay Péter kurátor az MTI érdeklődésére elmondta, hogy a roma kortárs festészetet reprezentáló, csaknem kétszáz művet a Néprajzi Múzeum és a Magyar Művelődési Intézet gyűjteményéből válogatták össze.
A válogatást ezt megelőzően ősszel Pekingben láthatta a közönség, a kínai Magyar Kulturális Évad megnyitó kiállításaként.
Szuhay Péter úgy vélekedett: a roma festészetet nem az egzotikus színvilág jellemzi, inkább a témaválasztásban rejlik sajátossága. A képek azt tükrözik, hogy minden művész a maga roma identitását keresi.
A munkák többnyire a roma hagyományokat, népszokásokat, mesterségeket, meséket és hiedelmeket ábrázolják. Emellett a cigányok vándorlása, valamint a roma holokauszt is több munkán megjelenik.
A vándorlás történettudományos megközelítését Fenyvesi József képviseli, a téma mitologikus feldolgozása pedig Péli Tamás képein érhető tetten. Kun Pált is foglalkoztatta ez a téma: csaknem húsz képben dolgozta fel a vándorlástól a letelepedésig tartó történeti folyamatot.
A cigány telepek világa is több munkán megelevenedik, emellett a cigány mesterségeket is megfestették az alkotók. Szentandrássy István sorozata például a fegyverkovácsot, a tábori zenészt, a medvetáncoltatót és a csengőöntőt ábrázolja.
Balázs János képei segítségével a cigány nép sorsába, történelmébe és mitológiájába kaphat betekintést a közönség. Oláh Jolán képei pedig a mese és az álom határára kalauzolják el a látogatókat.
Szuhay Péter elmondta, hogy legutóbb 2000-ben láthatott hasonlóan gazdag kiállítást a fővárosi közönség a roma festőművészek alkotásaiból. Hozzátette: a magyar múzeumok gyűjteményeiben jelenleg több mint félszáz, magát cigányként vagy romaként meghatározó művész képei szerepelnek.
