Az OECD kutatási minisztereinek fóruma 1999-ben a világ három régiójában felépítendő újgenerációs neutronforrás felépítéséről határozott. Az amerikai létesítmény 2006-tól már üzemel, a japán építése pedig folyamatban van, az európai projekt a döntéselőkészítés fázisáig jutott.

A zöldmezős beruházás teljes bekerülési költsége elérheti a másfél milliárd eurót (közel 400 milliárd forint). Az Európai Unió ennek 1 százalékát adná, a fennmaradó forrásokat pénzügyi befektetők megnyerésével és a felhasználó, partnerországokkal kötött kétoldalú szerződésekkel biztosítanák a projekt tervezői.

Egyed Géza, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium gazdaságfejlesztési szakállamtitkára egy pénteki szakmai háttérbeszélgetésen hangsúlyozta, hogy a beruházás üzleti konzorciumként, gazdasági haszonnal kell hogy megépüljön.

Az kutatóközpont építése mintegy nyolc évet venne igénybe, majd négy évtizedig, nemzetközi együttműködéssel működne megtérüléséig.

Az anyag belső szerkezetének vizsgálatát lehetővé tevő módszert számos szakterület alkalmazza ma is. A nyolcvanas évek közepétől működik Oxford mellett az első újgenerációs neutronforrás, mely 1600 kutatót foglalkoztat a világ minden részéből.

A hazai neutronkutatásnak is komoly hagyományai vannak. A Budapesti Kutatóreaktornál, mely Magyarország egyetlen nemzetközi felhasználói rendszerben, az EU támogatásával üzemeltetett berendezése, 12 mérőállomás üzemel. Évente 120-150 kísérletet végeznek a fizika, kémia, anyagvizsgálat, élettudományok és az archeológia területén - mondta el Rosta László fizikus.

A felhasználó intézmények között 50 hazai és 60 külföldi van. Nemzetközileg is kiemelkedő kutatási eredményük az úgynevezett neutron holográfia felfedezése, a fotoszintézisben szerepet játszó membránok szerkezeti fázisátalakulásának leírása, vagy a Forma-1 versenyautók motoralkatrészeinek minősítése.

Az újgenerációs neutronforrások, mint a tervezett ESS, egy vagy akár két nagyságrenddel nagyobb kapacitásúak, mint a kutatási célú atomreaktorok. Előnyük még, hogy működésük során nem keletkezik radioaktív hulladék.

A Magyarországra tervezett ESS úgynevezett hosszú-impulzusú neutronforrás, mely amerikai és japán "rövid-impulzusú" társánál tízszer nagyobb teljesítményű lenne.

A vizsgálatokhoz először hidrogénből protonokat állítanak elő. Az elektromos töltéssel bíró ionokat ezután egy 7-800 méteres alagútban felgyorsítják, harmadik lépésként pedig a nehézfém céltárggyal ütköztetik. Ekkor az atomok felhasításával neutronok repülnek ki, melyeket nyalábba terelnek, így dolgoznak velük tovább. A neutronok eltérülését elemezve nyernek információkat a vizsgált mintákról.

Az Európai Neutronkutató Központban alap- és alkalmazott kutatások egyaránt folynának: anyagszerkezeti kutatások, energiatárolással kapcsolatos vizsgálatok, gyógyászati hatóanyagok és eljárások tervezése egyebek mellett.