Nincs háborús veszély

A "Koszovó: konfliktus után, konfliktus előtt" című tanácskozáson Gyarmati István, a Demokratikus Átalakulásért Intézet igazgatója hangsúlyozta: a feladat az, hogy egyszerre menjen végbe a demokratizálódás és a nemzetté válás folyamata, azonban ez utóbbi nem mindig demokratikus keretek között szokott lezajlani.

Arra hívta fel a figyelmet, hogy az albán társadalomban "benne van" a vérbosszú és a korrupció, és sok probléma megoldását az albánok nem annyira szeretnék, mint mások.
Véleménye szerint a nemzetközi közösség az elmúlt 10 évben óriási hibákat követett el Koszovó ügyével kapcsolatban, például sokáig úgy csinált, mintha elhinné azt, hogy ez csak egy átmeneti állapot és Koszovó vissza integrálódik Szerbiába.

Gyarmati István közölte: Koszovó függetlensége elkerülhetetlen, de a szerbek meg fognak akadályozni mindent, amit tudnak, valószínűleg Koszovó nem lesz ENSZ-, és EBESZ-tag.
Dunay Pál, a Genfi Biztonságpolitikai Központ oktatója azt mondta: nem látják azt, hogy súlyos veszély fenyegetné a vajdasági magyarokat, ha Koszovó függetlenné válik: a Koszovót elhagyó szerbek ugyanis elsősorban nem oda fognak települni.

Véleménye szerint egy ellenőrzött, gyorsan megvalósuló függetlenség felé halad Koszovó. Nem igaz az a feltételezés, miszerint ez a függetlenedési folyamat az utolsó a Balkánon.
Juhász József, az MTA Történettudományi Intézetének főmunkatársa szerint Koszovónak semmivel sincs kisebb esélye arra, hogy működőképes állam legyen, mint bármelyik másik országnak a térségben.

Juhász József is kiemelte, hogy a vajdasági magyarokat veszélyeztető szerb kitelepülés kérdése el van túlozva Magyarországon.

Mint mondta, Magyarországnak javasolni kellene az EU-ban, hogy Szerbia a jövőben megkapja a vízummentességet és a tagjelölt státuszt. Véleménye szerint erre azért van szükség, mert Koszovó státuszának elismerésével számítani lehet arra, hogy romlik Szerbia és Magyarország kapcsolata.