Ha nem épülhet meg az inotai erőmű területén az égető, akkor a modern hulladékgazdálkodási rendszert megvalósítani szándékozó 168 önkormányzatból álló társulás 7.7 milliárd forintos uniós támogatástól esik el. A társulás kalkulációja szerint az eddigi, és a rendszer meghiúsulása miatti költségekkel kb. 22 milliárd forint plusz kiadása lesz az önkormányzatoknak, amit valakinek viselni kell.

A várpalotai önkormányzat része a társulásnak, és korábban hozzájárult a rendszer kiépítéséhez. Az azóta újjá alakult testület azonban változtatási tilalmat rendelt el az inotai erőmű területére. Németh Árpád, Várpalota polgármestere korábban a Független Hírügynökségnek elmondta: támogatják az égetőmű építését, bármelyik másik településen. Az országos átlagnál 20-30 százalékkal több azonban már most is az erőmű környékén a daganatos és a felsőlégúti megbetegedések száma. Attól tartanak, ha szén helyett hulladékot tüzelnek el, a levegőbe kerülő gázok tovább rontják az ott élők egészségét.

Az uniós szakértők támogatását azonban az a komplex rendszer kapta meg, amelynek része az inotai égető. A társulás pénteki ülésén írásos nyilatkozatot kért a várpalotai önkormányzattól. Amennyiben hivatalosan is úgy nyilatkozik a képviselő-testület, hogy nem járul hozzá az égetőmű építéséhez, akkor jogi eszközökkel él a társulás. Szakértők jogászokkal megvizsgálják a kártérítés összegét, amely lehet, hogy a 22 milliárdot is meghaladja majd - mondta a Független Hírügynökségnek Farkas Endre, a projektiroda vezetője.

Arra a kérdésre, hogy egészségre veszélyes-e az égető Farkas Endre azt válaszolta: a hulladékok elégetése bevett uniós gyakorlat, több mint 500 ilyen égető létezik. A készülő uniós hulladékgazdálkodási irányelv szerint pedig hamarosan a magas fűtőértékű hulladékot nem is lehet majd lerakókba rakni, égetni kell.