2024. november 26. - Virág

Exkluzív interjú Rejtő Ildikóval, a nemzet sportolójával

A szeptember 29-én elhunyt kalapácsvető olimpiai bajnok Zsivótzky Gyula helyére Dr. Sági Györgyné Rejtő Ildikót választották a Nemzet Sportolójává. A világ- és olimpiai bajnok vívóval a kitüntetésről és pályafutásáról beszélgettünk.
2007. december 15. szombat 07:30 - Pór Károly
Számított az elismerésre?

Szerettem volna bekerülni ebbe a díszes társaságba, de nem nagyon reménykedtem a sikerben, még akkor sem, amikor megtudtam, hogy benne vagyok a nyolc jelöltben. Akkor volt egy kis reményem, amikor meghallottam, hogy inkább nőt szeretnének, mert az első nyolcban rajtam kívül csak Monspart Sarolta volt női jelölt, de ő is nagyon népszerű sportoló volt, ezért nem gondoltam volna, hogy rám esik a választás.

Pedig ha az ön eredményein végigtekintünk, akkor azt hiszem nem meglepő a választás. Kétszeres olimpiai-, és ötszörös világbajnokként van hiányérzete a pályafutását illetően?

Ha jobban odafigyeltem volna akkor a kevésbé fényes érmekből lehetett volna fényesebb is. Az az igazság, hogy olimpiai- és világbajnokként már meg voltam elégedve egy kicsit, és nem mentem rá arra, hogy többszörös bajnok legyek, de azért elégedett vagyok hiszen a felnőtt versenyek mellett nyertem ifjúsági világbajnokságot, sőt később még veterán világ- és Európa bajnokságot is sikerült győznöm.

Voltak mélypontjai pályafutásának? Mert ha csak az eredményeit nézzük akkor azt látjuk, hogy végig kísérték a sikerek: húszévesen már ifjúsági világbajnok volt, de még 43 évesen is magyar bajnokságot nyert.

A Nemzet Sportolója címről
A Nemzet Sportolója cím alapításáról a 2004. március 13-án életbe lépett sporttörvény rendelkezik. A törvényhez kapcsolódó kormányrendelet szerint a Kormány a gyermek-, ifjúsági és sportminiszter, azóta pedig már az önkormányzati és területfejlesztési minisztérium sport szakállamtitkárságának javaslatára adományozhatja a Címet és az ezzel járó életjáradékot a magyar sport tizenkét, hatvanadik életévét betöltött, kimagasló eredményt elért sportolójának. Az életjáradék összege havi bruttó 500 ezer forint. A Nemzet Sportolója cím egyéni, vagy csapatsportágban nyújtott sportteljesítmény alapján is adományozható. Az adományozás kritériuma, hogy a jelölt sportpályafutását követően is fontos szerepet töltsön be a magyar sportéletben. A Nemzet Sportolója címet 2004. május 6-án, a Magyar Sport Napján adták át először, azóta mindig akkor választanak új tagot, amikor a kitüntettek közül valaki éltét veszti. Jelenleg a következők tartoznak a Nemzet Sportolói közé: Albert Flórián labdarúgó, Balczó András öttusázó, Bíróné Keleti Ágnes tornász, Földi Imre súlyemelő, Gyarmati Dezső vízilabdázó, Hammerl László sportlövő, Kulcsár Győző párbajtörőző, Polyák Imre birkózó, Portisch Lajos sakkozó, Székely Éva úszó, Weltner Györgyné Ivánkay Mária asztaliteniszező, és Dr. Sági Györgyné Rejtő Ildikó.

Forrás: Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Sport Szakállamtitkárság
Igen, minden világversenyen ott voltam, többek között öt olimpián és mindig sikerült valamilyen érmet hazahoznom. Egyedül az utolsó világbajnokságomon, 1978-ban Hamburgban nem nyertünk érmet, azt hiszem negyedikek lettünk, de akkor sem mondta senki, hogy az öreg Rejtőt már ki kell tenni a csapatból, mert nem rajtam múlott, hogy elmaradt az érem.

Volt olyan asszó közel negyvenéves pályafutása alatt, amit soha nem fog elfelejteni?

Ami nagyon emlékezetes maradt az a német Mees elleni vívásom 1964-ből, Tokióból, amikor egyéni olimpiai bajnok lettem. Ott ugyanis hármas holtverseny alakult ki az olasz Ragno, a német Mees, és köztem. Ragnot megvertem, de Meestől elsőre kikaptam, mivel azonban az olasz legyőzte a németet, ezért újra kellett vívni, és akkor nagyon gyorsan, tizenöt másodperc alatt 4-0-ra sikerült lelépnem Meest, amivel megnyertem az olimpiát. Ez volt a legemlékezetesebb asszóm, amire máig nagyon sokan emlékeznek. De nagyon emlékezetes például az 1968-as mexikói olimpia, amikor bejutottam a döntőbe, és az edzőmmel már jó előre elindultunk külön taxival, de azon az úton mentünk, amelyiken a maratoni futás versenye zajlott, így belekerültünk a dugóba, és úgy futottam szinte a pástra, mert majdnem lekéstük a versenyt. Akkor csak tusaránnyal kerültem a harmadik helyre, pedig ha nyugodtabb körülmények között fel tudok készülni, be tudok melegíteni, akkor aranyérmet is nyerhettem volna. A magyar sporttársak, akik azért mentek, hogy nekem szurkoljanak hamarabb odaértek, mint én, pedig ők egy órával később indultak, de a kijelölt busszal mentek, egy másik úton.

Melyik a nehezebb: öt olimpián részt venni, amit azért nem sokan mondhatnak el magukról, vagy legalább egyet megnyerni?

Hát az biztos, hogy az aranyéremért küzdeni mindig nagyon nehéz. Szerintem az a nehezebb.

Csapatban, vagy egyéniben nehezebb vívni? Hiszen ön csapatban és egyéniben is nyert világbajnokságot és olimpiát.

Hát mind a kettőnek meg van a maga nehézsége, de csapatban talán nagyobb a drukk, mert ott nemcsak magamért, hanem a csapattársakért is helyt kell állni. Talán ezért nehezebb csapatban vívni.

Mi a véleménye a mai magyar vívásról?

A mai vívók is nagyon szépen helyt állnak, elég csak a legutóbbi világbajnokságra gondolni, ahol a kardcsapat világbajnok lett, és feltűnt egy olyan tehetséges fiatal is, mint Szilágyi Áron. Aztán ott van ugye Mohamed Aida is, aki bronzérmes lett a világbajnokságon, és azért neki is bejöhet egyszer egy aranyérem.

Edzősködni nem szeretett volna?

Megvan a vívó szakedzői képesítésem, amit a Testnevelési Főiskolán szereztem, de aztán inkább a családommal töltöttem több időt. Eleinte tartottam tanfolyamokat iskolákban, egyesületben, de aztán maradtam a család mellett. Nőként nem volt könnyű dolgom edzőként, mert a fiatalok féltékenyek voltak rám, azt eredményeimre. Az lett volna jó, ha egy vívóiskolát tudok alapítani, de akkor még nem volt ilyenre lehetőség, most pedig már ebben a korban nem foglalkoznék ezzel. Vannak fiatal tehetséges edzők, akik meg tudják oldani a feladatot.

Mit adott ön számára a sport?

Mindent! Láttam a világból, utazhattam, ami abban a korban nagy szó volt. Jó társaságba kerültem, a sport növelte az önbizalmamat és a sportnak köszönhetem a sikereimet, a sikeres életemet.

Névjegy
Sági Györgyné Rejtő Ildikó (Budapest, 1937. május 11.) kétszeres olimpiai bajnok tőrvívó,edző.

1951-től a Budapesti Petőfi, illetve a Budapesti Bástya, 1956-tól az Elektromos, 1960-tól az Újpesti Dózsa vívója volt. Az 1955. évi budapesti ifjúsági világbajnokságon hatodik lett, a következő évben Luxemburgban, majd 1957-ben Varsóban már ifjúsági világbajnokságot nyert. Ugyanebben az évben bekerült a felnőtt válogatottba. Öt olimpián vett részt és valamennyin érmes helyezést ért el. Az 1964. évi tokiói olimpián egyéniben és csapatban is bajnoki címet szerzett. A magyar női vívás történetében páratlanul eredményes pályafutása alatt összesen hét olimpiai és tizenöt világbajnoki érmet nyert. 1963-ban és 1964-ben az év sportolónőjének választották. 1964-ben, majd 1968-tól kezdve négy egymást követő alkalommal lett az év vívónője. 1978-ban lemondott a válogatottságról, majd 1980-ban az aktív sportolást egyesületénél is befejezte.

Visszavonulása után az Újpesti Dózsa, majd a Budapesti Honvéd technikai vezetője lett. 1995-ben veterán Európa-bajnoki, 1999-ben veterán világbajnoki címet nyert.
Sporteredményei:
kétszeres olimpiai bajnok: 1964, Tokió: egyéni és csapat (Ágoston Judit, Juhász Katalin, Marosi Paula, Dömölky Lídia)

háromszoros olimpiai 2. helyezett:
1960, Róma: csapat (Juhász Katalin, Nyári Magda, Dömölky Lídia, Marvalits Györgyi)
1968, Mexikóváros: csapat (Bóbis Ildikó, Gulácsy Mária, Marosi Paula, Dömölky Lídia)
1972, München: csapat (Bóbis Ildikó, Rónay Ildikó, Szolnoki Mária, Tordasi Ildikó)

kétszeres olimpiai 3. helyezett:
1968, Mexikóváros: egyéni
1976, Montreal: csapat (Bóbis Ildikó, Kovács Edit, Tordasi Ildikó, Maros Magda)

ötszörös világbajnok:
1959, Budapest: csapat (Dömölky Lídia, Juhász Katalin, Morvay Zsuzsa, Nyári Magda, Marvalits Györgyi)
1962, Buenos Aires: csapat (Gulácsi Mária, Juhász Katalin, Marosi Paula, Nyári Magda)
1963, Gdansk: egyéni
1967, Montreal: csapat (Bóbis Ildikó, Gulácsi Mária, Dömölky Lídia, Juhász Katalin)
1973, Götegorg: csapat (Bóbis Ildikó, Maros Magda, Szolnoki Mária, Tordasi Ildikó)

hétszeres világbajnoki 2. helyezett:
1961, Torino: csapat (Ágoston Judit, Dömölky Lídia, Juhász Katalin, Nyári Magda, Marvalits Györgyi)
1963, Gdansk: csapat (Dömölky Lídia, Juhász Katalin, Marosi Paula, Nyári Magda, Szalontay Katalin)
1966, Moszkva: csapat (Bóbis Ildikó, Gulácsy Mária, Marosi Paula, Dömölky Lídia)
1971, Bécs
egyéni
csapat (Ágoston Judit, Bóbis Ildikó, Szolnoki Mária, Tordasi Ildikó)
1974, Grenoble: csapat (Bóbis Ildikó, Maros Magda, Szolnoki Mária, Tordasi Ildikó)
1975, Budapest: csapat (Bóbis Ildikó, Maros Magda, Szolnoki Mária, Tordasi Ildikó)

háromszoros világbajnoki 3. helyezett:
1958, Philadelphia: egyéni
1969, Havanna: csapat (Ágoston Judit, Kollányi Katalin, Simonffy Ágnes, Szolnoki Mária)
1973, Göteborg: egyéni

háromszoros világbajnoki 4. helyezett:
1958, Philadelphia: csapat (Dömölky Lídia, Juhász Katalin, Nyári Magda)
1965, Párizs: csapat (Gulácsy Mária, Marosi Paula, Dömölky Lídia, Szalontay Katalin)
1970, Ankara: csapat (Marosi Paula, Dömölky Lídia, Száray Márta, Szolnoki Mária)

kétszeres világbajnoki 5. helyezett:
1962, Buenos Aires: egyéni
1969, Havanna: egyéni
BEK győztes (1970)

magyar bajnok:
egyéni: 1958, 1961, 1962, 1969, 1970, 1972
csapat: 1961, 1963, 1965, 1966, 1967, 1969, 1970, 1971, 1974, 1977, 1978, 1980.

Forrás: hu.wikipedia.org/wiki/Rejtő_Ildikó
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Sport témában
Kijutunk-e a labdarugó világbajnokságra?
Igen
Nem
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását