A látszólag törvényes célokra létrehozott egyesület tényleges tevékenysége megmutatta, hogy valójában - visszaélve az egyesülési joggal - intézményesített kereteket kívántak teremteni olyan tevékenységhez, alkotmányellenes nézetek terjesztéséhez, amely mások jogainak és szabadságának sérelmével jár - indokolta a legfőbb ügyész, hogy miért kérte a nap folyamán a Fővárosi Főügyészség a Magyar Gárda feloszlatását a Fővárosi Bíróságtól.
Hozzátette: a december 9-én a gárda olyan állomáshoz érkezett, ami "a demokratikus jogállamisággal összeegyeztethetetlen". A Pest megyei Tatárszentgyörgyön szervezett rendezvényen elhangzott beszédek, a rendezvény külsőségei összességében alkalmasak voltak arra, hogy a roma közösség tagjaival szemben negatív érzelmeket, a közösség tagjaiban félelmet váltsanak ki, és társadalmi feszültséget keltsenek - mondta.
Az ügyészség szerint az egyesület tevékenysége sért több nemzetközi egyezményt, az alkotmányt, az egyesülési törvényt, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényt, és nincs összhangban az Alkotmánybíróság határozataival.
Kovács Tamás emlékeztetett rá, hogy október 4-én ügyészi felszólalással éltek a szervezet alapszabályának módosításával kapcsolatban, ezt az egyesület teljesítette, de akkor még nem folytatott tényleges tevékenységet.
Gusztos Péter (SZDSZ) azt tudakolta, milyen indokkal kérte a Fővárosi Főügyészség a Magyar Gárda feloszlatását a bíróságtól.
A kormánypárti politikus szerint egy félkatonai jellegű szervezetről van szó, amely a civil szervezeti formát politikai álcaként ölti csak magára. Úgy vélte, a gárda tevékenysége önmagában megalapozza a szervezet feloszlatásának kezdeményezését.
Gusztos Péter azt mondta: nincs szükség az egyesülési jog korlátozására. A hatályos jog alapján is fel lehet lépni az ilyen szervezetekkel szemben - fűzte hozzá.
