Az európai ügyek bizottsága egyhangúlag támogatta a lisszaboni szerződésről szóló törvényjavaslatot és az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslatot. A megállapodás miatti alkotmánymódosításról szóló javaslatot nagy többséggel - egy nem szavazattal - általános vitára alkalmasnak ítélte a bizottság.

Iván Gábor, a Külügyminisztérium szakállamtitkára az európai ügyek bizottságának ülésén hangsúlyozta: a csütörtökön elfogadott megállapodás tartalmazza az alkotmányos szerződésben meglévő elveket.

Balogh Éva, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium főosztályvezetője az alkotmánymódosítással kapcsolatban elmondta: a lisszaboni szerződés értelmében az alapvető jogok lényeges tartalmát nem korlátozva lehet elismerni más tagállam joga szerinti bűncselekményt az Európai Unió által meghatározott körben. Ez teszi szükségessé az alkotmány módosítását - tette hozzá.

A bizottsági ülésen Ivanics Ferenc fideszes politikus - aki az alkotmánymódosításra nemmel szavazott - azt mondta, a lisszaboni szerződés szövegét a képviselők és a lakosság többsége nem ismeri. A megállapodás szerint az ilyen sürgős tárgyalás megszégyenítése az európai elveknek.
A Külügyi és határon túli magyarok bizottsága az alkotmánymódosítást 15 igen, egy nem szavazattal (Kelemen András fideszes képviselő szavazott nemmel) és négy tartózkodással támogatta. A kapcsolódó törvényjavaslatot és az országgyűlési határozati javaslatot egy tartózkodással tartotta általános vitára alkalmasnak a testület.

Németh Zsolt, a bizottság fideszes elnöke az MTI-nek elmondta: a Fidesz jobbnak tartotta volna, ha a kormány hamarabb benyújtja az alkotmánymódosításról szóló javaslatot, ennek ellenére támogatják a ratifikációt.

A lisszaboni szerződést csütörtökön írták alá az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfő, valamint külügyminiszterei a portugál fővárosban.

Az új szerződés akkor léphet életbe, ha valamennyi tagország és az Európai Parlament ratifikálta. A dokumentum korszerűsíti és kiegészíti az EU korábbi legfontosabb szerződéseit, így az 1957-es római szerződést, az 1992-es maastrichti, az 1996-os amszterdami és a 2000-es nizzai szerződéseket. Uniós unikumként kötelezővé teszi a tagállamok számára az alapvető jogokról - benne "a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelméről" - szóló charta alkalmazását, bár ez alól Nagy-Britannia és részlegesen Lengyelország felmentést kapott.