Schengeni adminisztráció

A Schengeni Információs Rendszert (SIS) Magyarország már szeptember 1-je óta használja, miként a 2004-ben az Európai Unió tagállamainak sorába lépő tíz ország közül további nyolc is. Ciprus a jelenlegi, átmeneti rendszerhez nem, csak az új, második generációs adatbázishoz csatlakozik majd, amely várhatóan 2008 végén, 2009 elején készül el.

A schengeni csatlakozás pillanatában Magyarország az itthonról kitiltottak adataival bővíti a rendszert.
A schengeni területre vonatkozó adatbázis a bűnügyi (körözési) nyilvántartásban szereplő tárgyak - fegyverek, okmányok, járművek -, illetve körözött és eltűnt személyek adatait tartalmazza, több tízezres nagyságrendben - mondta Hajduk Dóra. Az egységes rendszert a schengeni országok rendvédelmi szervei használják, segítségével egységes formátumban bármelyik országban azonnal lekérhetőek a nyilvántartásban szereplő adatok.

Minden schengeni országban működik egy úgynevezett Sirene Iroda, s ha például Franciaországban fognak el egy Magyarországon körözött személyt, a két ország e két központi szerve felveszi egymással a kapcsolatot - nyilatkozta a távirati irodának a hazai Sirene-központ munkatársa.

A világ minden állampolgárának joga van tudni, hogy szerepel-e a rendszerben; Hajduk Dóra szerint így egyfajta bűnmegelőző funkciója is van az adatbázisnak, hiszen ha egy, a schengeni határokon kívüli országból érkező személy tudja, hogy adatait a schengeni országok rendvédelmi szervei nyilvántartják, valószínűleg meg sem próbálja átlépni az övezet határát.

A saját magára vonatkozó adatokat bármelyik rendőrkapitányságon, és az adatvédelmi ombudsman irodájától is lekérheti bárki - tette hozzá Hajduk Dóra.

A Schengeni Információs Rendszer első verzióját 1995-ben hozták létre, a határok kibővítésével azonban a rendszer fejlesztése is szükségessé vált. Mivel azonban a SIS második generációja a 2004-ben az unióba belépő országok 2007. december 21-i csatlakozásáig nem készült el, egyelőre egy átmeneti verziót használnak a schengeni övezet tagállamai.