Úgy szétváltak, nem is beszélnek

Az egyházi fenntartású intézményeknek járó állami kiegészítő normatíva - amely összegben az önkormányzatok iskolákra szánt kiadásait átlagolják - kiszámítása terén sem tapasztalható előrelépés, noha számszerűségét tekintve nőtt az összeg a tavalyihoz képest - jegyezte meg.
Ennek ellenére ugyanúgy bonyolult és nem teljesen egyértelmű, hogy az önkormányzatok mely ráfordításit veszi figyelembe az állam akkor, amikor az egyházi iskolák számára kiszámítja a nekik folyósított kiegészítő támogatást, és abban a tekintetben sem állt be alapvető változás, hogy utólag kapják meg az egyháziak a pénzt, amelyet a működtetés során megelőlegeztek - közölte Ittzés János.

A szakmacsoportonkénti állami kiegészítő támogatás ötletének elvetése ugyanakkor pozitívan hatott az evangélikus elnök-püspök szerint az evangélikus iskolák fenntartására. Ez az elképzelés eredetileg a költségvetés szempontjából külön vette volna a gimnáziumokat, szakiskolákat, általános iskolákat és óvodákat. Mivel az evangélikus egyházban a gimnáziumi oktatás tradicionálisan hangsúlyos, és a középiskolák fenntartása egyébként is költségesebb a többi közoktatói tevékenységhez képest a relatíve magasabb tanári fizetések és a jelentősebb eszközigény miatt, így fajlagosan kevesebb pénz jutott volna az evangélikus gimnáziumoknak, ha a szakmacsoportonkénti elveket bevezették volna, és minden kategória egyformán részesült volna az állami támogatásban - tudatta Ittzés János.

Az elnök-püsök ismertetése szerint kifejezetten károsan alakult azonban a személyi jövedelemadó egy százalékos felajánlásának állami kiegészítése az egyházak számára. Az utóbbi években az volt a gyakorlat, hogy az állampolgárok által felajánlott összeget kiegészítette az állam a költségvetésbe befolyt összes személyi jövedelemadó 0,9 százalékára, amelyet a bejegyzett egyházak között úgy osztottak el, amilyen arányban nekik a felajánlásokat megtették. Jelentős visszalépés azonban, hogy 2009-től ez a kiegészítés mindössze 0,5 százalékra kerekíti fel állami hozzájárulásként az adózók felajánlásait(2008-ban még marad a 0,9 százalékra való kiegészítés). Az előzetes elképzelések egyike szerint ez a csökkentés eredetileg évente csak 0,1 százalékos lett volna.

Az evangélikus egyháznak ezért nagyobb figyelmet kell szentelnie a személyijövedelemadó-kampányára, ugyanis - noha az utóbbi évben számszerűen nőttek a felajánlások - az egyháztagok nem elég aktívak, másrészt nem csak evangélikus vallásúakat kell megszólítani - hangoztatta. Erre jó lehetőséget ad az, hogy jövőre az adóbevallási íveken egyszerűbb módon ajánlhatják fel az egyházak számára a polgárok személyi jövedelemadójuk egy százalékát - fejtette ki Ittzés János.