Kolláth Györgyöt a hétfőn az országgyűlésben elfogadott, az egészségbiztosítási rendszert átalakító törvény lehetséges útjairól kérdezte a távirati iroda.
Az alkotmányjogász utalt arra, hogy az országgyűlés azt kérte, hogy a köztársasági elnök öt napon belül döntsön a törvény aláírásáról és annak kihirdetéséről, s ez az öt nap december 27-én jár le.
Az alkotmány ugyan főszabályként azt mondja, 15 nap áll az államfő rendelkezésére megfontolásra, illetve arra, hogy a kihirdetésről gondoskodjon, ám az országgyűlés a parlament elnöke útján kérhet (ahogy ebben az esetben kért is) sürgősséget.
Az alkotmányjogász elmondta, a köztársasági elnök előtt három út áll; ezek között elsőként dönthet úgy, aláírja a törvényt, így az még idén megjelenhet a Magyar Közlönyben, és a jogszabályok egy része januártól hatályba is léphet.
Az államfő ugyanakkor dönthet úgy is, hogy úgynevezett politikai vétót alkalmaz, és a törvényt megfontolásra visszaküldi az országgyűlésnek. A parlament ebben az esetben a megfontolási kötelezettségének várhatóan februárban tudna eleget tenni. Az országgyűlés számára ugyan kötelező az államfő érveit mérlegelni, de a képviselők dönthetnek úgy is, hogy nem változtatnak a törvényen.
A politikai vétónak halasztó hatálya van a törvény hatályba lépésére, így az ebben az esetben januárban nem léphet hatályba.
A köztársasági elnök harmadik lehetősége az, hogy ha a törvény egyes rendelkezéseit alkotmánysértőnek gondolja, akkor véleményének közlésével azt az Alkotmánybírósághoz küldi. E testületnek a törvény szerint soron kívül kell eljárnia, de - mint mondta - már "a soron kívüliek is sorban állnak", ráadásul a határozathozatalnak nincs határideje.
Kolláth György megjegyezte azt is, az Alkotmánybíróságot a soronkívüliség nem fosztja meg attól, hogy december 22-e után törvénykezési szünetet tartson.
Az alkotmányjogász közölte, ha az államfő alkotmányossági vétóval él, akkor az Alkotmánybíróság döntésének kihirdetéséig nem léphet hatályba a törvény.
Kitért arra is, alkotmányosan kizárt az a lehetőség, hogy az államfő előbb politikai, majd később alkotmányossági vétót is emel, csak az egyik mellett dönthet.
Kolláth György ha a köztársasági elnök alkotmányos vétóval él, akkor elképzelhetőnek tartja, hogy 4-6 hónapra is szüksége lehet az Alkotmánybíróságnak ahhoz, hogy azt komolyan megfontolja.
Mint fogalmazott, mind a politikai, mind pedig az alkotmányossági vétó alkalmazásához vannak nyitott kérdések. Ezekre utalva megjegyezte: egy "sima törvénynél" elég világosan megítélhető, mi az alkotmányossági kérdés, ezzel szemben az egészségbiztosítás átalakításáról hozott törvény egy "sötét ló".
Kolláth György szerint az említett a törvénynek "lehetségesek" alkotmányossági problémái. Ezek között említette: az alkotmányban az áll, hogy mindenkinek joga van a szükséges ellátáshoz a társadalombiztosítás útján. "Tessék mondani, ez még mindig a társadalombiztosítás?" - vetette fel a lehetséges kérdések között.
Egy másik példaként azt hozta fel, hogy az alkotmány kimondja: a lehető legmagasabb szintű testi-lelki egészséghez fűződő alapjogot csak törvényben lehet szabályozni. "Akkor miért van száz végrehajtási rendelet, ami nem törvény?" - fogalmazott meg egy újabb megfontolandó kérdést az alkotmányjogász, aki szerint még "egy sereg olyan kérdés van, amit meg kell rágni".
