A kutatás adatai szerint a felnőtt magyar lakosság úgy látja, a korábbi felmérésekhez képest a háziorvosoknál nem, azonban a kórházi orvosok esetében csökkent a hálapénz-adás elterjedtsége.
A megkérdezettek negyede szokott háziorvosának hálapénzt adni, ami a 2003-as adathoz képest kismértékű növekedést mutat.
Az adatok szerint a kórházakban fizetett hálapénz ugyan általánosan elterjedt, de visszaszorulóban van szinte valamennyi szakma esetében. Különösen elterjedt, s alig csökken a hálapénz-adás gyakorlata a szülészek és a sebészek esetében.
A gyermekorvos és a belgyógyász szakmák esetében ugyanakkor a hálapénz elterjedtségének 1999 és 2003 közötti lassabb csökkenése mára gyorsulni látszik, de azért a megkérdezettek szerint ma is a betegek közel háromnegyede ad hálapénzt.
A megkérdezettek több mint fele szerint továbbra is mindenki ad a szülészorvosnak hálapénzt, és több mint harmada vélte ugyanezt a sebészek és a gyermekorvosok esetében.
Az eredmények szerint nagyobb a hálapénz-adás esélye, ha a páciens nő vagy nyugdíjas.
Tíz emberből négy szerint a hálapénz nem tekinthető megvesztegetésnek, bármikor adják is azt - derül ki kutatásból.
Az elmúlt években végzett becslések szerint hozzávetőlegesen 30 és 100 milliárd forint között költött a lakosság évente a hálapénzre.
A hálapénz jelentősen koncentrálódik: az orvosok 40 százaléka sokat vagy nagyon sokat, 40 százaléka keveset, 20 százaléka pedig semennyit sem kap.