- Bíboros úr, gyermekkorában Ön milyen körülmények között élte meg karácsony ünnepét?

- Az előkészületeket a szereteten és az áhítaton kívül mindenekelőtt a szolidaritás érzése hatotta át, amikor beosztottuk egymás között, hogy ki mit segít a házimunkában a szüleinknek. Ez jó érzéssel töltötte el az embert, a későbbiekben pedig felelősségérzetre nevelt. Józsefvárosi hatgyermekes családban felnőve nem volt számunkra ismeretlen a nélkülözés, bár édesapánk nagyon sokat dolgozott értünk. Hamar megértettük, hogy miért nem telik egy-egy olyan ajándékra, amit máshol esetleg gond nélkül megvettek.
Tudtuk, hogy ki minek örülne, még ha az pénzben kifejezve nem is volt olyan nagy érték. Megtapasztaltuk, hogy a szegénység nem akadályozhat meg senkit a karácsony méltó ünneplésében, ugyanis nem az a fontos, hogy drága ajándékokat adjunk, hanem az, hogy személyes legyen a meglepetés, aminek örülni lehet. Ezenkívül az is lényeges, hogy közös programjai legyenek a családnak karácsonykor, együtt énekeljenek, játsszanak.

- A karácsonyra készülődés meghitt hangulatát némileg megzavarja a közélet forrongása, erről mi a véleménye?

- A Szentírásban található békesség és szeretet gyakorlása a történelem során sokszor nem valósult meg a háborúk és az emberi gyarlóság következményei miatt. A karácsony tartalmas ünneplése azonban közelebb hozhatja egymáshoz az embereket még akkor is, ha ettől nem várhatjuk rögtön, hogy jó irányban változzon meg mindenki. A közélet stabilabbá tételéhez azonban elengedhetetlenül fontos a bizalom megléte. Az ószövetségi próféciák egyrészt azért nevezik a béke fejedelmének a Messiást, mert az egymás közötti viszályok megszüntetését várták eljövetelétől, másrészt azt érezzük ebben a névben, hogy Isten kibékül az emberiséggel, és megbocsátja bűneiket.

- Karácsony a család ünnepe is, hogyan látja bíboros úr a magyarországi családok szociális helyzetét?

- Az emlékezés Jézus betlehemi születésére ráirányítja figyelmünket a gyermekvállalásra és a családok közösségalkotó erejének fontosságára is, ám azt sem szabad elhallgatni, hogy a legtöbb esetben a sok gyermek vállalásával a szegénység is együtt jár. A családban való nevelkedés összefügg az ember közösségi életre való felkészülésével, a szolidaritás érzésének kialakulásával. A jó neveltetésben részesült, szeretetet kapó gyermekek felnőttként is szociálisan érzékenyek lesznek. A magyar történelem számos egyéniségében felismerhetjük ezt az érzékenységet. A nyolcszáz éve született Árpád-házi Szent Erzsébet élete a házastársi odaadó szerelem és a családi szeretet meghatározó példája. Ebből a bensőséges szeretetből és Krisztushoz való kapcsolatából fakadt karitatív munkája és önzetlen segítsége. Ezen a téren kiemelkedett kortársai közül. Ez mutatta az irányt a katolikus egyház modern kori karitász tevékenységéhez is, amely karácsonykor még intenzívebb. Most szombaton például nehézsorsú gyermekeknek osztunk nagy értékű ajándékcsomagokat.

- Az egyház közéleti tevékenységéhez nem csak a karitatív akciók tartoznak, hanem a közművelődésben és az oktatásban való részvétel is. Hogyan ítéli meg ezen a téren a lehetőségeiket?

- Az egyházi közgyűjteményeket évről évre megszorítások érik, ennek alapján nincs reális esély arra, hogy a 2008-as reneszánsz év eseményein komoly formában részt vegyenek. Ha az állami alulfinanszírozottság megmarad, akkor annak ellenére, hogy az egyházi közgyűjtemények a nemzeti kulturális vagyon részét képezik, kénytelenek lesznek a nyilvános magángyűjtemény jellegükről lemondani, és csak az értékek tárolására vállalkozhatnak majd.
Kedvező változás azonban - a bolognai folyamatnak megfelelően - az esztergomi Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem integrációja. Az esztergomi katolikus egyetem gondolata Mindszenty József idejéből származik, ennek megvalósítása azonban egészen eddig váratott magára. A főiskola profilja jól illeszkedik a Katolikus Egyetem szerkezetébe. Meg kell jegyezni, hogy a Szentszék és a magyar állam egyaránt hozzájárult az integrációhoz, amelynek keretében január 1-jétől különlegesen is hozzáférhető lesz az egyetem számára három - történelmi értékeket tartalmazó - könyvtár mintegy 500 ezer kötettel és két nagy levéltár, ami egyedülálló kutatóbázist jelent.

- Bíboros úr, a közeljövőben a tudományos életben milyen tervei vannak?

- Januárban két előadást kell tartanom Rómában. Az egyik a Gregoriána Egyetemen lesz, ahol arra kértek, hogy bemutassam, miként lehet a bibliai örökség alapján a társadalmi szituációkban konkrét útmutatást adni. Szintén januárban kerül sor a Pápai Törvénymagyarázó Tanács jubileumi kongresszusára. Ott a katolikus egyház jogrendszerének az ortodoxiával való érintkezési pontjait, így az egyházi törvény tekintélyét, a jogforrások magyarázatát és alkalmazását, valamint az egyházi alkotmányjog egyes részeit emelem ki.