A szocialista politikus elmondta: örülnek annak is, hogy az államfő egyetértett azzal: elengedhetetlenek a változások és az átalakítás az egészségügyben.

Schvarcz Tibor valós felvetésnek nevezte az államfő kérdéseit a szelekcióval és a fejkvótával kapcsolatban, és úgy vélte, ezen lehet javítani.

Sólyom Lászlónak az előzetes számításokat hiányoló felvetésével kapcsolatban ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy erre a modellre nem lehet háttérszámítást készíteni, hiszen, mint mondta, ez egy unikális modell. Ilyen modell még sehol nincs, minden ország a maga modelljét valósítja meg - fűzte hozzá.

A köztársasági elnök csütörtökön jelentette be: az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényt megfontolásra - kifogásaival együtt - visszaküldi az Országgyűlésnek. A törvényt december 17-én név szerinti szavazással fogadta el a parlament.

A Kereszténydemokrata Néppárt üdvözli Sólyom László döntését. Mindenben egyetért a köztársasági elnöki értékeléssel, amely megegyezik a KDNP-nek az országgyűlési vitában kifejtett álláspontjával.

A KDNP a törvény alkotmányossági normakontrollját szerette volna, mert nem bízunk a kormányban, hogy nem erőlteti át ugyanazt a törvényt, figyelmen kívül hagyva a társadalom, a szakma és az ellenzék érveit. Mi bízunk az érvek és az elnöki tekintély súlyában, bármikor készek vagyunk az olyan érdemi törvényhozási újratárgyalásra, amelyik az elnök szavainak megfelelő társadalmi hatástanulmánnyal, szakmai egyeztetéssel és kiérlelt koncepcióval rendelkezik.

Az MDF sajnálja, hogy Sólyom László az Országgyűlésnek, nem pedig az Alkotmánybíróságnak küldte el az egészségbiztosítási törvényt - mondta Herényi Károly az MTI-nek.

Az MDF parlamenti frakcióvezetője elmondta: azzal, hogy Sólyom László az Országgyűlésnek küldte vissza az egészségbiztosítási rendszerről szóló törvényt, csak "elodázta" annak hatályba lépését. Herényi Károly szerint ugyanis a parlament kormánypárti többsége, ha kisebb változtatásokkal is, ismét elfogadja majd a jogszabályt.

Sólyom László csütörtöki sajtótájékoztatóján jelentette be: nem írja alá az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényt, amit megfontolásra - kifogásaival együtt - visszaküld az Országgyűlésnek.

Az SZDSZ szerint biztató, hogy Sólyom László nem tartotta alkotmányellenesnek az egészségbiztosítási törvényt - közölte csütörtökön Horn Gábor, a párt ügyvivője az MTI-vel.

A politikus kiemelte, hogy értelmezésük szerint a köztársasági elnök néhol, például a verseny kiszélesítésénél, nagyobb bátorságra biztatta a törvényalkotókat.

Azt, hogy Sólyom László az Országgyűléshez küldte vissza a törvényt, Horn Gábor szintén biztatónak találta, mert véleménye szerint így lehetőség van rá, hogy februárban újra elfogadják.

Néhány ponton viszont vitába szállt a köztársasági elnök meglátásaival. A politikus félreérthetőnek tartja azt a kijelentést, hogy a biztosítók válogathatnának az ügyfeleik között. Mint mondta, az, hogy területi alapon kell majd pályázniuk, kizárja ennek lehetőségét.

Horn Gábor azt a kifogást is elutasította, hogy nem folytattak volna szakmai egyeztetést. Ellenérvként hozta fel, hogy másfél éve megnyílt a nyilvános vita. A hatástanulmány kapcsán hangsúlyozta, hogy több száz oldalas irat készült, amelyet el is juttattak az államfőhöz.

Azzal a felvetéssel sem értett egyet a liberális politikus, hogy a reformhoz a kormány és az ellenzék egyetértése szükséges, mert mint mondta, ha az ellenzék egyetértésére várnának, semmi sem változna az országban.

Az ügyvivő természetesnek nevezte, hogy még a zárószavazás napján is módosító indítványokat nyújtottak be a törvényjavaslathoz, ugyanis ezekkel a koherencia-zavarokat próbálták kiküszöbölni. Hozzátette, hogy az SZDSZ nem tartja szükségesnek rendkívüli ülés összehívását, de Horváth Ágnes egészségügyi miniszter pénteki sajtótájékoztatóján nyilvánosságra akarják hozni az észrevételeiket.

A Fidesz tiszteletben tartja és tudomásul veszi a köztársasági elnök döntését - közölte Mikola István, a Fidesz egészségpolitikusa csütörtöki sajtótájékoztatóján, Budapesten.

A köztársasági elnök vétójából egyértelmű, hogy az egészségügyi rendszer és ezen belül az egészségbiztosítási rendszer privatizációjáról szóló szabályozás rossz az országnak, mert bizonytalanságot szül, a gazdasági-üzleti érdekek alá rendeli az emberek gyógyulási esélyét, és a nemzeti kockázatközösséget és szolidaritást felszámolja - mondta a politikus.

Hozzátette: bíznak benne, hogy a kormányzat enged a „hatalmi gőgből", párbeszédet kezdeményez a civilekkel, a szakmával, a szakszervezetekkel, és olyan új törvényt alkot, amiben megmarad a nemzeti kockázatközösség és a szolidaritás.