Isten áldja az újbort

Az Egri Borvidéki Hegyközségi Tanács által a borszentelés alkalmából rendezett fogadáson a főpásztor hangsúlyozta, hogy maga is hozzá kíván járulni az egri bor sikeréhez.
Ennek kapcsán emlékeztetett arra, hogy az érseki pincerendszer egykor híres volt az abban érlelt borokról, ám a második világháború utáni évtizedekben az egyházat távol tartották a bortól, a borászattól.

Ugyanakkor kifejezte reményét, hogy még ma is rangot jelenthet az érseki pincerendszer védjegye. Ezért felajánlotta a hegyközségi tanácsnak, hogy akár "érseki bor" megjelöléssel, netalán az érseki pincerendszerre utaló címkével lássanak el a jövőben egyes palackokat.

Ezzel is támogatni kívánja az egri borász társadalom boldogulását - mondta az érsek.
A borszentelést követően, a hagyományoknak megfelelően bejelentették, hogy milyen mennyiség termett a védett eredetű borok készítésére felhasználható szőlőkből.

Eszerint a Debrői Hárslevelű alapanyagából 12 242 mázsányit szüreteltek le az idén, Bikavérhez felhasználható szőlőkből 192 714 mázsát, az Egri Bikavér Superior, vagyis a "zászlósbor" elkészítését pedig 18 226 mázsányi szőlő teszi lehetővé.

Varsányi Lajos, a borvidéki hegyközségi tanács elnöke hangsúlyozta, hogy az új eredetvédelmi szabályozás 2004-es életbe lépése óta egyre több védett eredetű bor kerül ki a borvidékről.

Ez azt jelenti, hogy az elmúlt 3 év alatt 60 ezerről,80 ezer hektoliterre, vagyis közel 50 százalékkal nőtt a forgalomba hozott különleges minőségű egri borok mennyisége - mondta az elnök.

Erdő Péter csütörtökön az esztergomi bazilikában szentmisén kért áldást Magyarország boraira és borászaira az ország több borlovagrendjének jelenlétében.

A szertartáson a bíboros által alapított Vinum Primatis borrend tagjai közül számosan részt vettek, köztük Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke.

"Erőre, reményre és legfőképp hitre mindnyájunknak szüksége van, hiszen a borok minőségjavulása ellenére ma több, mint kétharmadával kevesebb a szőlő, mint negyven évvel ezelőtt" - mondta Laposa József tájrendező, családi birtokon gazdálkodó borász, aki szerint a borszentelés hagyományának felelevenítésével a katolikus egyház a bort mindennapi életünkben is méltó helyére emelte.

Erdő Péter emlékeztetett arra, hogy a borszentelés azért fűződik Szent János alakjához, mert a hagyomány szerint kiitta a mérgezett borral teli poharat, de nem ártott meg neki. Erre a legendára vezetik vissza a Szent János napján végzett boráldás szokását.

A boráldás után a Szent Adalbert központban bemutatták a Prímás Pince projektet, melyben mintegy 800 millió forintos állami támogatással a magyar borkultúra egyedülálló központját alakítják ki a bazilikát övező pincerendszerben.

A két év alatt elkészülő, 3.700 négyzetméteres létesítményben berendezik a "borvidékek alagútját", melyben a látogatók megkóstolhatják az ország borvidékein termett nedűket és létrehoznak egy interaktív borászati kiállítást, valamit megújítják az esztergomi Prímás Pincét.