A mozgáskorlátozottak a kerekes székeik hajtó-abroncsait kétoldalon, kézzel lenyúlva hozzák mozgásba. Akinek viszont erőtlenné váltak a kezei is, elektromos hajtású kerekes széket vezethet, amelynek vezérlőgombjait nyomogatva indíthatja, gyorsíthatja-fékezheti, terelgetheti a járművét.
Megeshet azonban, hogy a beteg oly mértékben károsodott, hogy az ujjai is sérültek, gyengék, vagy éppen elvesztette mindkét karját. Számukra alakították ki a nyelvvel-szájjal vezérelhető elektromos kerekes-széket.
A kerekes székben ülő beteg fülébe egy olyan dugót illesztenek, mint amilyen a hallásjavító készülékeknél szokásos. Ebből azonban a fülben kialakult nyomást érzékelő kábelek vezetnek a kerekes-szék vezérlő tömbjéhez. Aszerint aztán, hogy mekkora a nyomásváltozás a fülben, az érzékelő "jobbra, balra, gyorsítás, fékezés, állj, vagy indulj" parancsokat ad a vezérlőnek. (A másik fülön át távozó levegő alig befolyásolja a vezérlést. Ha bedugják, egyáltalán nem, de akkor korlátozott a páciens hallása.)
Hogyan lehet a fülben kialakult nyomást tudatosan szabályozni és változását a jármű vezérlésére felhasználni?
A fülbe helyezett szerkezet azokat a nyomásváltozásokat érzékeli és továbbítja a vezérlőhöz, amit a székben ülő a szájüregével, s benne a nyelvének ide-oda mozgatásával idéz elő. Az erősen összeszorított, zárt száj okozta nagy nyomást a fülben fékezési parancsként, a tágra nyitott szájjal csökkent nyomást pedig az indulás vezényléseként fogadja a szerkezet. A kormányzás, vagyis az irány meghatározása pedig a nyelv balra-jobbra mozgatásával, előre nyújtásával, vagy visszahúzásával történik.
Az így fölszerelt, think-a-move-nak elnevezett kerekes szék első sorozatának kipróbálói és használói szerint nagyon praktikus és jól működtethető a szerkezet. Csak egy hibáját róják föl: nagyon drágán lehet hozzájutni. Az Egyesült Államokban 5600 dollárért (csaknem egymillió forintért) forgalmazzák.